Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ha a lovad nemet mond valamire, akkor rossz kérdést tettél fel, vagy rosszul tetted fel a kérdést.

Talmud
"Hol vad volt, hol lágy ; olykor csak egy érintés, máskor őrült kitörés. "ízlelget Engem" gondolta..."
" Aquila non captat muscas " - A sas nem vadászik legyekre. (azaz apróságokra nem pazarolunk időt)
"Nem azért vagy Messzire Lovagló, mert jó lovad van, és sok versenyt nyertél, hanem mert messzire lovagolsz magadtól, és nem akarsz visszatekinteni."
"A zene megolvadt építészet."
"...Megismerni csak akkor tudlak, ha részt veszek benned, ha belülről éllek meg. Ha nemcsak látlak és tudok rólad, de érezlek is - ha "én" minden idegszálammal megtapasztalom milyen "te"-nek lenni. Ezt nem lehet kívülről, csakis belülről. A megismerés a "jártál bennem" - "jártam benned" kölcsönös élménye. Ismerem a titkos utcáidat, lelkedet és tested rezdüléseit, érzékenységed, magányodat, vadságodat vagy félelmedet - azt, hogy mersz-e szeretni egyáltalán. Tudsz-e adni s elfogadni? - most derül ki valójában. Mert amit adsz, most azt magadból adod. A titkaid adod - amit féltesz, amit rejtesz, azt adod - és azt fogadod el tőlem is."
S ha egy barát megbukik, mert nem igazi barát, vádolhatjuk-e őt, jellemét, gyengeségét? Mit ér az olyan barátság, ahol erényeket, hűséget, kitartást szeretünk a másikban? Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar? Nem kötelességünk-e, hogy éppen úgy vállaljuk a hűtlen barátot, mint az önfeláldozót és hűségeset? Nem ez igazi tartalma minden emberi kapcsolatnak, ez az önzetlenség, mely semmit, de semmit nem akar és nem vár a másiktól? S mentől többet ad, annál kevésbé vár viszonzást? S ha odaadja egy ifjúkor minden bizalmát, egy férfikor minden áldozatkézségét, s végül megajándékozza a másikat a legtöbbel, amit ember adhat embernek, a vak, a föltétlen, a szenvedélyes bizalommal, s aztán látnia kell, hogy a másik hűtlen és aljas, van-e joga megsértődni, bosszút követelni? S ha megsértődik, ha bosszúért kiált, barát volt-e Ő, a megcsalt és elhagyott?
"Számtalan legenda született a vadnyugaton. A legendákból talán jobban megérthetjük a természetfelettit, az életünket formáló erőket, a megmagyarázhatatlant, s azokat az embereket, akik a mennybe emelkednek, és a pokolba taszíttatnak. Belőlük születnek a legendák."
Kisfiúként a mezőket járva, pitypangokat szedtem hajdanán. Csacska versem csetlő-botló számból, mosolyogva hallgattad Anyám. Deres fejjel mezőket nem járok, vadvirágot se szedek ma már. A legszebb rózsát, mely ilyenkor nyílik, Sírodra viszem Édesanyám.
Korán reggel útra kelek, szép lányokat keltegetek. Harmat csillog cipőm orrán, locsolkodni jöttem hozzád. Kölni vízzel permetezlek, szép szavakkal ébrezgetlek. Párnáidra illat hullik, szemeidről álmod múlik. Itt a húsvét ébredj már, hervadozó virágszál.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló