Idézetek
Szerzők
Idézet beküldése
Szófelhő
Felhasználók
Fórum
Kiemelt kategóriák
»
»
Szerelmes SMS
»
Születésnap
»
Élet
Idézet beágyazása
Beállítás
kezdőlapnak
Facebook
csoport
iGoogle
modul
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Idézet beágyazása weboldalára »
Szófelhő
/
Véle
RENDEZÉS:
« Első oldal
...
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
...
of
45
Utolsó oldal »
1
2
3
4
5
1889. január 3-án Torinóban Friedrich Nietzsche kilép a Via Carlo Alberto hatos számú házának kapuján, talán hogy sétáljon egyet, talán a postára, a leveleiért. Nem messze, vagy akkor már nagyon is messze tőle, egy konfliskocsis csökönyös lovával bajlódik. Hiába noszogatja, a ló nem mozdul, mire a kocsis - Giuseppe? Carlo? Ettore? - elveszíti a türelmét, és ostorával verni kezdi az állatot. Nietzsche a csődülethez ér, s a dühtől nyilván már tajtékzó kocsis kegyetlen színjátéka ezzel be is fejeződik. Az óriás termetű, dús bajuszú úr ugyanis váratlanul a kocsishoz ugrik, és zokogva a ló nyakába borul. Házigazdája viszi haza, két napig mozdulatlanul és némán fekszik egy heverőn, még kimondja a kötelező utolsó szavakat ("Mutter, ich bin dumm"), aztán szelíd háborodottként anyja s nővére felügyelete alatt még tíz évig él. Hogy a lóval mi lett, nem tudjuk.
Talmud
Élet
,
Küldje be kedvenc idézetét »
1
2
3
4
5
Egy este London híg ködében
Ifjú csavargót láttam én
Olyan volt mint szerelmem éppen
S egy pillantást vetett felém
Szememre nehezült a szégyen
Követtem a csibészgyerek
Fütyült a kezét zsebre vágva
Úgy jártunk utcát és teret
A megnyílt Vörös Óceánba
Mint Fáraó s a héberek...
E szerencsés királyokon
Tűnődtem mikor álszerelmem
S az akit szeretek nagyon
Összeütköztek mind a ketten
Hűtelen árnyak bánatom
Bánat melyen a pokol állott
Feledés ege nyiss utat
Eltűrnék szívesen haláluk
Eladnák érte árnyukat
Földi szegény hires királyok...
Hajóztunk már eleget eddig
Te szép hajóm emlékezet
Rossz ihatatlan vizek közt itt
Csavarogtunk-e eleget
Szép hajnaltól szomorú estig
Hamis szerelmem ég veled
S eltűnsz már keveredve
véle
Te is kit elvesztettelek
Németországban most egy éve
S akit már látnom nem lehet...
Talmud
1
2
3
4
5
Az Álom lehetőség, hogy ott legyek veled!
Talmud
1
2
3
4
5
Nem próbált meg közeledni hozzám, vagy szóba elegyedni velem, és én sem engedtem volna meg, ha eszébe jut is. De a szívem sóvárgott utána. Önző módon örültem, hogy nem nősült meg, mert ha így tesz, nem gondolhattam és álmodozhattam volna róla, hiszen az helytelen lett volna. Lehet, hogy így is ostobaság volt, de úgy éreztem, szükségem van valamire, ha csak buta ábrándokra is, hogy kitöltsék az életemet.
Talmud
1
2
3
4
5
Egy pillanatra Uram, Isten,
egy pillanatra engedj pihennem!
Minek e hajszás, szívszorító,
véres játékban benne lennem?
Elfáradtam e nagy fogócskán,
Uram, úgy unok felnőtt lenni,
engedj egy kicsit visszamenni
húsz év előttre, kisgyereknek,
sírni, amin a többi sírhat,
s nevetni, amin ők nevetnek.
Uram, lásd, sohse voltam boldog,
nézz le egyszer ezer sebemre,
amit szívem helyében hordok.
Simogass engem sima kézzel,
s mert hangom halk, s az űrbe vész el,
Te szólj helyettem a fogóknak:
ó, kínom, könnyem, kétkedésem,
hajszás harc és ezernyi verseny,
gyötrött dalom, sok véres versem,
féltés, gond, ájult szerelem,
ne játsszatok többé velem,
nem ér a nevem.
Kiállok a sorból.
Talmud
1
2
3
4
5
Kicsikét szűk a világ nekem,
keresem benne még a helyem
Nem látom tisztán a holnapot,
lehet, hogy ebbe én ma még bele halok!
Félig telt poharak az asztalon,
ha úgy tartja kedvem néha bele iszom.
Szólj rám, ha egyszer
véle
tlen,
össze futnánk egy másik életben!
Talmud
1
2
3
4
5
Hullanak az esöcseppek, hullanak a könnyek.
Isten veled Kedves, el kell váljak tőled.
A diófa levelei csak rád várnak,
a tónál az angyalok már nem szállnak.
A megálló kopár lett, nincs több randevú,
ma este szól hozzánk utóljára az égi ború.
Talmud
Bajos szerelem
,
Szomorú
,
1
2
3
4
5
Hiányod ciánként mérgez,
a távolság az, ami fékez,
hétvégéket kell kibírnom nélküled,
fáj, hogy nem lehetek veled.
De a szívemet nálad hagytam,
cserébe a tiedet magammal hoztam.
Vigyázzunk nagyon egymás szívére,
mert összetörhetjük, akár egy életre!
Talmud
,
Fájdalom
,
1
2
3
4
5
Elsüllyedek elkeseredésem tavában.
Fulladozom, nyakam körül saját kezem.
Haldoklom.
Lelkem tovaillan, testem elenyészik.
Nem öngyilkosság ez. Gyilkosságnak
véle
m.
Az általatok teremtett világ okozza halálomat.
Talmud
Halál, elmúlás
,
Adatbázis hiba történt.