| Csak a holdfényt tűrte el. A holdfény eltüntette a szÃneket, és a formákat is csak kontúrjaikban mutatta. Piszkosszürkével vonta be a tájat, és megfojtotta az életet egyetlen éjszakára. Csak ez a szürke ólomba öntött világ, ahol csak a szél mozdult néha, szürke árnyként vetült az erdÅ‘kre, és amelyben a meztelen föld szagán kÃvül semmi sem élt, csak az volt az egyetlen, amit még elviselt, mert ez hasonlÃtott lelkének világához. |