Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Sokan kérdezik a fogalmát. Ki is az igazi nő és miért? S egyre többen kérdik... mert végképp nem értik. S a válasz, mely ott a van a szánkon nem adja meg a választ.
Úgy tartják az igazi nő nem szép, csupán ápolt. De hatalmasat téved az, ki azt hiszi ennyi csupán elég.
Az igazi nő, szép, bájos, egyéni, kedves, okos, intelligens. Az igazi nő belép a terembe és minden szem rá szegeződik. Csupán őt, csakis őt nézik. Legyen az egy pillanat vagy egy perc, az a pillanat az övé, csakis az övé, senki másé. Vannak irigyei, mert kinek nincsenek. De őt nem érdekli, csak ő érdekli abban a pillanatban. Hiú? Nem. Csak szép.Mert az emberek törődnek magukkal, törődnek, mert másnak akarnak mutatkozni. Többet akarnak mutatni mint amik valójában. A nő is egy ilyen lélek, a maximumot akarja mutatni. S emiatt hiába tekintik hiúnak és magabiztosnak. Legbelül ő is csak egy félénk lány, aki erősnek akar tűnni. S aki megkaparintja a lelkét az a mennyországba kerül.
Talmud
Már nem félek a haláltól, mert tudom, hogy te ott leszel. Újra érezhetem csókod, érintésed. De menyivel jobb lenne ha ez mind itt a valós életben lenne.
A bátorság valódi arca nem látványos, nem önmagáért való. Nemcsak a cél tartozik hozzá, az is lényeges, hogy célba érjünk. Olykor évekig kell erre várni. De minél több társa, barátja akad az embernek, annál könnyebb a dolga, közelebb a cél. Ugyanakkor már nemcsak magára kell vigyáznia, a többiek biztonsága is lényeges szempont. És a veszély láthatalan, a legváratlanabb időben és helyen csap le.
A valóság egy kicsit mindig szomorú.
A menny egy elit közösség. Mielőtt bekerülnénk próbára küldenek minket. Az Életbe. Addig éljük ezt amíg úgy nem gondolják, hogy kiérdemeltük a helyet a mennyben, az örökkévalóságban. Ám ha nem küzdünk eléggé azért, amiért küzdünk, akkor örökké fog tartani az, amiben élünk.
Amikor először mentem a Ferrari gyárba tulajdonképpen előzetesen nem vártam semmi különöset. Aztán beléptem és megláttam, hogy milyen óriási is ez a gyár valójában. Ráadásul az egésznek volt valami hátborzongató hangulata is, mivel mindez egy ködös éjszakán történt. Hirtelen teljesen libabőrös lettem és akkor éreztem, hogy: Igen, jól döntöttem!

Felmerül egy újabb megválaszolatlan kérdés,
úgy érzem itt vagyok a végén.
Szívemben újra itt egy kérés,
arra kér felejtselek én.

Érzem nem lesz egyszerű,
de muszály, hisz tudom, ez már túl meseszerű.
Szívem menten megszakad,
s félek minden régi seb újra felszakad.

Ráébredtem te soha nem leszel a párom,
s ez egy nagyon nagy károm.
A teljes felejtést epekedve várom,
se ez az egész nem lesz más,
csak egy valóra válatlan álom.
Az emberek szenvednek, mert nem tudják hogy hogy érezzenek. Hogy az a helyzet amibe vannak jó-e, helyes-e, de legfőképp olyan-e amelyet akarnak. Valami fáj, és nem tudják mi... valami ami olyan kimondhatatlan. De hogy is határozhatnánk meg ha magunk sem tudjuk. De még azt sem, hogy ez az érzés valós-e. Sápítozunk, áhítozunk a jobbért, de vajon van-e jobb? Nem tudom. És mi tölti ki az életünk nagy részét? Az ezen való gondolkodás. A "lehetne jobb is" érzés. Könyörgöm! Hát tegyél érte! Ja, hogy kipróbáltad, és az sem volt jó? Hát akkor gondolkodj! Lehet hogy nem a világban hanem benned van a hiba ! De mozdulj meg! Tégy valamit, mert belefáradsz! Belefáradsz... és elsodor... magával visz... és... belehalsz!
Az igazi hatalom nem az, hogy szabadon megteheted, amit akarsz, hanem az, ha eldöntheted, valóban meg akarod-e tenni!
Most múlik pontosan
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam, Egyetlen;
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem...
Villámlik mennydörög
Ez tényleg szerelem!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló