Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Szívem hölgye érted futok versenyt én a széllel,
Karjaim közt érezzem imádott lényed-tested.
Tudod te, mit szenved lelkem az egyedülléttel,
Vágyálmaimban kegyeidért hozzád esengtem.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Az élet olyan mint egy doboz bonbon, nem tudhatod hogy mit veszel belőle.
És mikor rám néznek az emberek, mindig megkérdezik: "Miért vagy olyan szomorú?" Honnan tudják? Miből látják? A szemem? A szemem hogy mondd el ennyi mindent? Hogy tanuljam meg elrejteni,ami fáj? Azt hiszem, mindenki meglátja rajtam, csak az nem, aki amúgy sem lát semmit...
Neha az elet semmiseg,s neha nem erdemes kuzdeni.S ha tenyleg meghal a vagy es a szirmaid lehullnak egyenkent,ne legy banatos,neha egyedul kell legy.Neha meg kell tedd amit mas elhagy,s gyakran amit nem szeretnel!Az elet marcsak ilyen hagyja,hogy egyedul maradj,hogy lassa tenyleg eleg eros vagy?Vajon kepes vagy amire mas meg oly messze?Vajon tenyleg felnottel az utolso tesztre...S ha IGEN legy bator s mutasd meg torzsod,hogy nem vezna csak neha megtort
Nem éred el azt akit akarsz
egyedül ébredsz egyedül maradsz
kegyet vesztett érzések vesznek hatalmába
állj a talpadra és üss az arcába
tipord össze ami késztet hogy állj meg
de amit teszel kétszer is gondold meg.
Mondd, majdan mit érek én, ha nélküled magam maradok,
Kedvesem szüntelen érezd, nélküled semmi sem vagyok.
Szeretsz engem, érzem örökkön örökké, - mindig mondod,
Szívem örömmel dobol, szerelmesen éretted lobog.

Sose feledd a jóban, a bajban, - mindig társad vagyok!
Hogy minden fény, mi még nem vakít,
Mit a szem még elvisel,
A tűleveleken átszűrődik,
Az illatos füvet simogatja érzékeivel.

S tündérek fogják és fonják
Az álmok, a hangok, a fények fonalát,
Táncuk nyomán zöldebb a fű,
Mosolyuktól még mélyebb,
Még érzékibb ez a Székely világ.
Simítják testemet,
Vad vágyat szítanak,
Aztán jót nevetnek,
Jönnek, elkapnak!

Számból a szavakat
Kitépik vasakkal,
Szívemből gondolatomat
Égetik billoggal.

Aztán álmaimból
Elveszik, mit szeretnék,
Eljátszák mókából,
S ahogy a kéjtől már remegnék,

Tüzes ostorokkal
Feltépik a lelkem,
Szenvedj önmagaddal!
Otthagynak végül vágytól feltüzelten.
Hátha eljutna akkor több lélekhez is,
Amit itt a két folyó partján állva érzek,
S ha felébredne az a sok alvó szív,
Talán Tündérország végre hazatérhet.
‎_Szeretlek,pedig nem akarlak,próbállak elfelejteni,próbálok túllépni rajtad,és szeretném,ha többet sohasem láthatnálak,így legalább enyhithetném a fájdalmat,amit okoztál. De a sors,nevezzük így,valamiért, nem tudom miért,mindig úgy cselekszik,hogy te és én,egy időpontban és helyen legyünk.De én nem hagyom,hogy engem a sors irányítson,épp ezért mindent megteszek,h elkerüljelek. Igaz szeretlek,de már nem érdekelsz...'

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom