| ,,Kiderült, hogy az vagy, akinek gondoltalak. Én sohasem játszottam meg magam, végig Å‘szinte voltam. Végül mégis engem aláztak meg. Csak, hogy tudd elmondom, hogy tudom mi az, attól félni, hogy megmutasd önmagad. ÉN féltem, de már nem félek. Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam mások, mert hiszek önmagamban...és tudom, hogy minden rendbe jön. Bár nekem nincs családóm, se munkám, se pénzem tandÃjra...mégis téged sajnállak. Tudom, hogy a srác aki az e-mail-eket Ãrta ott van benned...de nem várhatok rá...mert rád várni olyan, mint esÅ‘re várni aszályban...hasztalan és idÅ‘rabló." |
