Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Szép estét édesem, eljön majd az éjjel,
Jó éjt kedves, álmodj megnyugtató szépet.
Elfáradt szerelmem nem kell az tenéked,
Csentem csókot ajkadra, hát Isten véled.
Talmud
Csók...
Mérhetetlenül nagy valami... Olyan nagy, hogy bár mindenki csókol vagy csókolt, mégis, az emberiség túlnyomó része sohasem találkozott vele. Nem, mert csak a száját nyomja, tapasztja egy másik szájra, amelyre talán vágyott is, amelyet kívánt. Mégis... a legtöbb csók ... nem csók... csak valami olyasféle... Mert a csók lényegét nem a két egymásra szorított száj adja, nem is a forróság, amit a vér visz bele, hanem az, ami a mélyén van. A lélek... A szédületes magasság, a teljes testi-lelki feloldottság, amelybe csak a lélek repíthet. Csak a lélek teheti, hogy a csók megrázzon, elhamvasszon, hogy ne maradjon belőled semmi,csak egyetlen egy halálosan nagy vágy. Hogy ne keljen, soha, soha se kelljen életre ébredned. Az igazi csókból, fájdalmas az ébredés. Még annak a tudatában is, hogy a csókot meg lehet ismételni. Hogy ismét fel lehet repülni végtelen magasságokig, hogy ismét súrolni lehet az Eget, a Mindent. Hogy ismét ájultan bele lehet zuhanni a másik emberbe és ismét érezni lehet valamit ... sokat... Istenből. Abból az álomból, akaratból, amivel Isten az embert megalkotta és amilyenné az ember igazi boldogságát, örömét elképzelte. Az igazi csókból való ébredés... zuhanás... Az égből a földre. A határok közé zárt végtelenből a porba. Mert az igazi csók, még a végtelent is akkorának engedélyezi, emekkorát a szerelem betölt.
...általában nem jön látogató: szomorúan ténfereg a betonon a kézilabda kapu körül, a kihalt kollégium sportpályáján. A megszabadulásra vár, hogy elröppenhessen.
Amikor ki hagysz egy hetet vagy többet a lovaglásból arra gondolsz, hogy most biztos le fogsz esni félve mész oda, de amikor rá ülsz a lóra ezt mind elfelejted élvezed ahogy száguldasz egy ismeretlen tájon, és amikor haza érsz el rendezed a lovat, utánna gondolkozol biztos jó ötlet még egyszer abba hagyni a lovaglást, jó ötlet hetek mulva rá ülni, és akár egy rossz mozdulattal meg is halni, de ha nem hagyod abba egy kicsi időre se fejlődsz és egyre kevesebb lesz annak az eséje, hogy le eshetsz. EZÉRT NE HAGYD ABBA SOHA!
Így telik az első napja. Így telnek a többi napjai. Eleinte nem érti. A régebbi újoncok néha magyarázni próbálják, elmondják, mi történik, hogyan történik, mit kell csinálni és mit nem. De általában hiába is magyarázzák. Hogy is lehetne megérteni, hogy amit lát, az nem valami szörnyűség, rémálom, amelyből mindjárt felriad, amelyet elhessegethet az elméjéből, hogyan értessék meg, hogy ez az élet, a való élet, ez lesz mindennap, ez van és semmi más, hiábavalóság azt hinni, hogy van valami más, hiábavaló színlelni is a hitet, és fölösleges dolog leplezni is a valóságot, mellébeszélni, és nem érdemes abban hinni, hogy mégis van valami emögött vagy alatta vagy fölötte. Csak ez van, semmi más nincs. Mindennap verseny, győzelem vagy vereség. Harcolni kell az életért. Nincs más választás. Nincs más lehetőség. Nem lehet eltakarni a szemet, nem lehet ellenállni. Senkitől se lehet segítséget, könyörületet, irgalmat várni. Abban sem lehet reménykedni, hogy majd az idő... Ez van, ez, amit látott, és néha kevésbé lesz borzalmas, mint amit most látott, néha meg sokkal borzalmasabb lesz, mint amit látott. De bármerre néz, ugyanezt fogja látni, semmi mást, és ez az egyetlen valóság, nincs más valóság ezen kívül.
Én elvesztettem azt a kutyát aki a legtöbbet jelentett nekem úgy éreztem rá mindig számíthatok és megbeszélhetem vele a gondjaim igaz hogy soha nem válaszolt de már az is megkönyebbülés volt hogy kiadhatom magamból olyan volt mint egy nem is tudom aki olvassa godoljon bele hogy ki áll hozá a kegközelebb és még annál is többet jelentett számomra.
Búcsúzás,
Félre állva, továbblépve,
Nélküled zavaros az ég tiszta képe..
De ha majd egyszer jónak látsz,
Nem tudsz ellene tenni, bármennyire is kívánsz!
Akarat,
Rájöttem, hogy boldog vagyok, mert nem vagy velem, nem fogod kezem. Nem mondod, hogy szeretlek, nem csókolod ajkam! Lehet te is rájönnél, hogy ez miért van, de inkább én! Mert az egész életemben hazugságot és csalódást kaptam tőled!

Hazugság, Szabadság,
Vad ölelésidben elepedve
Várom, hogy lecsukja pilláit a nap,
Az esti csendben megkeresve
Űzött vadként megtalálod vágyaimat.

Szívem rejtekébe zárva
Minden beteljesülést,
Várni, hogy eljöjjön az óra,
Átélni minden egyes percét.

Játszva kitárni
A szenvedély kapuját,
Megfeszülve várni
Az összes vad csodát,

Mely esténként felforralja
A csendben lüktető vért ereinkben,
Sorsunk összeforrasztva
Egymásnak ad minket a végtelenben.
,
Lelkem furgonját nekivezetni 150km/h-val egy betonoszlopnak, hogy szörnyethaljon mindaz, ami voltam.. Megtenném, ha nem félnék.
Csalódás, Élet,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló