|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szorít a torkom, nehezen lélegzem
tudtam, hogy elfogsz menni, valahogy éreztem más voltál képeken, mikor csak mellettem szuszogtál és néztelek ez a valóság mondd, vagy csak képzelet? érted az óceánt is kettészelem kettészelem... minek bókolsz, hogyha elmész holnap minek szólsz, hisz az amit mondasz, azt nem érzed jónak te is menj, hisz sok lány el menekül de mért nem karolsz át, ha tudod, hogy félsz egyedül, ha tudod min mész keresztül | ||||
| ||||
