|
|
|
|---|---|
 |
|
| Lehajtom fejem, többé már nem kelek fel,
Ha egy sólyom száll az ablakodba kérlek ne hajtsd el, Utolsó emlékként küldöm neked, Papírra égetve mennyire szerettelek. Könnycsepp hull a semmibe, Talán célba ér nem fáj ennyire, Reszketek, mikor rád gondolok, érzem, Te vagy az, te voltál, kiért éltem. | |||
|
|
|||
