|
|
|
|---|---|
 |
|
| Oly megtisztelő érzés mikor hátadon ülhetek,
hisz a kezdetektől kezdve Te is vadló voltál. De Te befogadtál, mikor vidámak vagyunk vágtatunk fenn az egekben, ha szomorúak vagyunk szinte rúgúnk és harapunk. Viszont, ha sírok Te ott vagy nekem. Teljessen más nyelven beszélünk, mégis megértjük egymást. Nincs oly szó e Földön mellyell jellemezhetnénk egymás iránt érzett szeretetünket! Ezt becsülni kell! E szoros kapcsot az ember és a ló között! | |||
|
|
|||
