|
|
|
|---|---|
 |
|
| Az igazi boldogság néma, mint a harmatcsepp közepe, mint a titkos vágy, amelyet nem kiált el senki.
Csak álltak, egy perce vagy ezer éve, nem lehetett tudni. Belélegzették egymást, és szívükben úgy zengett az ifjúság, mint dómban az orgona, ahol csak ketten vannak, ahol nem volt előttük és nem lesz utánuk senki, pedig előttük megy és utánuk megy mindenki, aki ember volt, és ember lesz. | |||
|
|
|||
