Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
About three things I was absolutely positive:

First, Edward was a vampire.

Second, there was a part of him- and I didn't know how dominant the part might be- that thirsted for my blood.

And third, I was unconditionally and irrevocably in love with him.
Talmud
Ha megkérdem magamtól mi a legnehezebb csak annyit felelek: mosollyal, nevetve tűrni, hogy ha elhagynak, vagy eldobnak, vagy ha életed szerelme másnak vallja azt hogy ő élete szerelme és úgy öleli, ahogy te ölelted, úgy csókolja, ahogy te csókoltad...
Az élet zokogásból áll, szipogásból és nevetésből, túlnyomórészt szipogásból!
Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.
Egy évben legalább egyszer begyűjtünk pár jókívánságot a születésnapi gyertyáink felett.
Néhányan többet is bevetnek, szempillákat, szökőkutakat, szerencse csillagot.
És minden akkori és mostani kívánságból egy-egy valóra válik.
És akkor mi történik?
Ez olyan jó mint vártuk?
Úszunk a boldogság mámorában?
Vagy észrevesszük, hogy van még egy hosszú listánk más kívánságokról,
amikre még várunk, hogy beteljesüljenek?
Attól még kívánunk, mert, néha valóra válnak.
Nevettek is a hátam mögött, kihasználtak engem,
Az élet útja rögös és nekem el kellett mennem.
Bele se merek gondolni, milyen lehet az a nagy ő,
Mire beleszeretnék ő is azt mondaná, agyő.
Egy emlék mely ma is fáj.
Egy szó mit itt régen itt hagytál.
Egy levél melyet nekem írtál még.
Szívem most vad tűzben érted ég.

Egy könnycsepp érted, a rég volt szépért,
a vissza sose térő gyönyörű érzésért.
Egy remény, hogy majd eljössz, s újra itt leszel.
Egy csók mellyel csak rád emlékezem.

Egy gyönyörű pillanat,
melyet elfelejteni nem tudtam soha.
Egy álom, egy égető érzés,
ami már csak egy porba hulló kérés.
Ülök a csendben és hallom a hangodat,
A tükörbe nézek, de nem látom önmagam,
Keserű szavak csak ennyi, ami maradt,
Egy keserű emlék s pár múló pillanat.
Szememből elhullik egy apró könnycsepp,
Tudom, hogy nélküled mindek sokkal könnyebb,
De belül szívemet széttépi a bánat,
Nincs egy árva szó sem, mely elhagyja a számat.
Ha te elmész nekem senki sem marad,
Ne hagyd, hogy rám dőljenek az ezeréves falak.
Te nem látod mit is élek át,
Lelkem egyetlen segélyszóra vár,
Hogy kiemelj ebből a sötét tengerből,
Hogy azt mondhassam te vagy a megmentőm.
Szeretném azt érezni újra, hogy szeretsz,
Szeretném kezemmel fogni a kezed.
Reménykedve nézek szét a szobába,
Szemem téged keres az esti homályba,
De érzem nincs több remény,
Tudom többé már nem vagy az enyém.
Hiányod széttörte lelkemet,
Most már tudom, ELVESZTETTELEK…
Van valaki akire várok, legyen az egy nap, egy hónap vagy egy év, várni fogom akkor is, ha esik vagy havazik, de mi mást tehetnék ha egyszer szerelmes vagyok belé?
Emléke visszacsillog
s olykor arcomra tűz,
arcomra, mely fakó
s elmúlt évekbe néz.
Fényes volt, mint a csillag,
forró volt, mint a tűz,
fehér volt, mint a hó
s édes volt, mint a méz.

Még néha visszacsillog,
de már nem bánt, nem űz,
enyhén simogató,
mint hűs, testvéri kéz:
Lehullott, mint a csillag,
elhamvadt, mint a tűz,
elolvadt, mint a hó
s megromlott, mint a méz.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló