Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Minél inkább bírálunk, annál kevésbé szeretünk.
Talmud
Elbúcsúzom, de ott leszek, Ahol a szél zúg, a nap nevet. Elbúcsúzom, de itt marad, Belőlem néhány pillanat.
Ha mi árnyak nem tetszettünk, Gondoljátok, s mentve tettünk: Hogy az álom meglepett, S tükrözé e képeket. E csekély, meddő mesét, Mely csak álom, semmiség, Nézze most el úri kegy, Másszor aztán jobban megy. S amint emberséges Puck A nevem: ha megkapjuk, Hogy most kímél a fulánk, Jóvátesszük e hibánk, Máskint a nevem ne Puck Legyen inkább egy hazug. Most uraim, jó`tszakát. - Fel, tapsra hát, ki jó barát, S Robin megjavitja magát.
Olvad az idő, mint a halvány jégvirág, és a tűnő boldogság majd véget ér. Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn, álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
Az életről tudom, hogy véges, de akadnak pillanatai, melyek felérnek az örökkévalósággal.
Vajon ha én tűnnék el egyszer, azt észrevenné valaki?
A Boldogság Titka abban rejlik, hogyan lássuk a világ minden szépségét úgy, hogy közben ne feledkezzünk meg egy pillanatra sem a kanálban lévő két csepp olajról.
Szeretni kevesen tudnak, ez köztudott. De még kevesebben tudják elviselni a következményeit.
Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább.
Zimonyi Zita (neved) kiírta telefonom a neved, hangod bebocsátást kért, felajzva nyitottam kapumat, hozzád röpültem rajongva, leomoltam a dallam előtt, mit szavad kottázott belém – ó, mennyire kívánlak! dúdolta szólamát a vágy közömbös mondatok halmán

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló