Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Fekete tintával fehér lapra írok,
Sötét könny hull, pedig fényes nappal sírok...
Kívül vidámság, arcomon mosoly ragyog,
Belül keserűség s magány foglya vagyok...
 
 
Magam vagyok már e kerek földön s e nagy vízen, búm senkiért se kesereg, mint értem senki sem.
 
Van mikor azt gondolom utálok élni. Van mikor azt hiszem van miért félni. Van úgy, hogy azt gondolom egyedül vagyok. Hogy nem figyelnek mások csak az angyalok. Akkor rájövök, hogy a legszebb angyalt nekem adta az ég, s csak remélni tudom, hogy örökké az enyém.
 
A magány az az állapot, amikor valakiben háború zajlik, belső háború; az egyedüllét meg az az állapot, amikor valakiben nincs harc, benne az angyal és az ördög békét kötött.
 
Jobb éhezni, mint egyedül lenni. Mert amikor egyedül vagy - és nem a választott magányról beszélek, hanem amikor kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy egyedül vagyunk -, az olyan, mintha már nem is lennél az emberiség része.
 
Az ember képes a magányt megszokni, de ha a magánya csak egyetlen napra is megszűnik, utána kezdheti a megszokást elölről.
 
Az emberi lény ugyanis el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, hogy nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el. Minden kín és minden szenvedés közül a magány a legrosszabb.
 
Az ember, akinek mindene megvan ahhoz, hogy jól érezze magát és boldog legyen, egyszerre a világ legnyomorultabb embere lesz. Miért? Mert nincs kivel beszélnie.
 
Sehol, Soha a neve új hazádnak: ott vagy. Ott se vagy. Nem vagy. Csak a fáradt képzelet kapkod a Semmibe utánad.
 
Rádöbbent, milyen termékenyítő az egyedüllét, amelytől a legtöbben szorongva rettegnek, s hinni vélte: némelyik magányost azért gyötri tébolyulttá a magában-lét, mert rossz a társasága.
 

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló