Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Egy sodró áradatban,
Végtelenül fájó emlékkép,
Egy sivítva haldokló,
Mégis élni akaró vad őszinteség.

Kezeket érzek mindenhol villanni,
Közöttük érzem önmagam,
Vonagló, vad, kéjes élvezetben,
Egy villanásra lelkünk is benne van
S a viharban láncok szakadnak,
De új bilincs kattan kezemen,
A szenvedély rabszolgájaként
A gyönyör börtönében ébredtem.

S már nem csupán a kéz,
De álló vágyak hatolnak ezer módon belém,
Az élvezet lépcsőfokait egyenként világítva,
Kéjtől fuldoklom, s átölel a remény.

De kinyitom szemem,
A jégcsapokról csöppenő hideget érzem,
Eloltva tüzeket, szenvedélyt,
Csak az álmokat hagyja meg, másra már nem kérem.
Lehunyom a szemem, ahogy szád finoman, alig érintve simul az ajkaimra. Óvatos vagy, csókod tapogatózó, bátortalan, várod a válaszom, várod, hogy akarjam én is.
Megfeszülök a vágytól, szám válaszol a Tiédnek, testem hozzád simul, nyelvem moccan, és nyomban rátalál a Tiédre. Lassan, élvezettel csókolsz, számat ízleled, nyelved a nyelvemet simítja, ajkad mézédes, elmerülsz bennem, számba sóhajtod a vágyad, a várakozás semmivé válik, már csak múlt...
Odavezethetsz egy lovat a vízhez,de nem kényszerítheted arra, hogy igyon!
A buszablakon átszűrődő januári napfény elhomályosította a látásom,elkezdtem álmodozni..rólad. Aztán elbújt a nap és én ott maradtam egyedül a buszablakon átszökő fény nélkül,az egyetlen érintkezés nélkül ami hozzád vezet..
Az egész testemet felemésztette az az üresség amitől mindig is féltem,hogy valamikor rám talál..és eljött, úgy ragadott magával, mintha vízbe estem volna levegő nélkül,és nem találnám a felfelé vezető utat.. nem látok senkit, nem segít senki.. elvesztem..elvesztem és nem találom az út végén a fényt..kihunyt.
A valóság Szerintem olyan mint egy képzelet,
Egy határtalan utazás de nem mindig élvezet
Egyszerre minden megváltozik. Magunk mögött hagyjuk a múltat és sebesen száguldunk az ismeretlen felé. A jövőnk felé. Távoli helyekre utazunk, hogy megpróbáljuk megtalálni az utunkat. Vagy megpróbáljuk elveszíteni önmagunkat, otthon keresünk élvezetet. A bajok akkor kezdődnek, ha nem vagyunk hajlandóak változtatni, és ragaszkodunk régi szokásainkhoz. De ha túlságosan ragaszkodunk a múlthoz, a jövő talán sosem jön el.
... a tekervényes utak nem vezetnek jóra.
Sírodhoz vezet utunk
feledni téged sohasem tudunk.
Feledni téged sohasem lehet,
mert te magad voltál a jóság és a szeretet.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló