Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A bátorság nem más, mint egy másodpercig visszatartani a félelmet.
Képzelj el egy repülő madársereget. Na? Hány madarat láttál? Tizenegyet? Tizenkilencet? Ötöt? Van némi fogalmad róla, de a pontos számot nem tudod. Akkor honnan jött ez a gondolat? Valaki odatette. Valaki, aki tudja a madarak pontos számát. És a fákét, a kövekét, a virágokét. Valaki, aki ezekben a századmásodpercekben is gondoskodik rólad, és megmutatja neked a hatalmát.
Barátaid jobban ismernek téged találkozásotok első percében, mint ahogy ismerőseid megismerhetnek ezer év alatt.
Ahogy a Föld élteti az élők testét, úgy imádom minden veled töltött estét. Ahogy a föld otthont ad az elveszett magnak, úgy vágyom Rád minden percében a napnak!
Minden perc új esély arra, hogy mindent megváltoztass.
Nyakas a parasztgazda
Faragatlan fajta
Kajla bajsza alatt kacag
Ha dagad a flaska
Haj-jaj
Ablak alatt dalra fakad
S szakadatlan hajtja
Ha laza a gatyamadzag
Csak kalap van rajta
Menyecske tehenet fej
Gyenge len pendelyben
De pendelye elfeslett
S fedetlen lett keble
Ej-hej
Megszeppen erre egy percre
Persze ez lett veszte
Egy fess levente megleste
S menten leteperte

Iszik kicsit s így indít
Biciklizni mindig
Bíz kicsipik s viszik is
Nyírpilisi sittig
Sír-rí
Nincs kis rigli nincs bilincs mit
Civil ki bír nyitni
Illik íly piciny csínyt így
Rittig sittig vinni

Folyton torkos drótos tót
Sós ropogóst kóstol
Potyog most sok olcsó gomb
Oly komoly gyomortól
Hó-hó
Ódon hordóból csobogó
Jó bort mohón kortyol
No most gondoskodjon doktor
Módos koporsóról.
Éj gyermeke ő,
Szépsége megigéző.
Anyaföld hajkoronája,
Mélybarna szempára.
Sápadt bőre,
Ajka vérvöröslő,
Ruhája mint anyja , az éj.
Eme férfi maga a tökély!
Ha megpillantom,
Szívemben vad láng lobog.
Bámulom áhítattal,
Gondolatom messze szárnyal.
Szárnyra kélt:
Talán ő, meg én...
Hisz ez lehetetlen!
Hogy gondolhattam erre?
Az éj ura , s egy halandó
Kinek élte múlandó...
Hogy lehettem ily balga,
Hogy akár egy pillantra
Bizakodtam ebben
Mi lehetetlen?
Vámpír s ember
Sose lehetnek egyek.
Tehetném, válnék vad szörnyeteggé,
Mely mindent gyűlölve él.
Lennék vad vihar
Ki pá percig tart
Lennék a szél
Mely gyengéden arcához ér.
Lennék a nap
Ki melegével simogat.
Lennék bármi...
Akármi!
Csak hagy érhessek hozzá!
Hagy csókoljam lágyan a száját!
Suttogjam halkan:
Veled élten, s majdan holtan.
Attól sem rettenek vissza
Egy hirtelen mozdulattal
Behatoljon ereimbe,
Vérem nyelje eleinte
Óvatosan, később mohón.
Kezei között legyen végső nyugovóm.
Legédesebb percünkbe is vegyül egy cseppje a mondhatatlan fájdalomnak.
Más ölel, más fogja kezedet,
Más nézi ragyogását csillogó szemednek!
Másnak adtad az egész lelkedet,
Pedig én még mindig szeretlek!

Te voltál a mindenem, s elhagytál,
Semmi nem mulasztja el, még mindig fáj!
Fáj, s ez sohasem múlik el,
Várni fogok rád, mert várni kell!

Ha eljön utolsó órám,
S utolsó percem, és meghalok,
Akkor is te leszel az kit mindig szerettem,
S szeretni is fogok!
Mennyi mindenről szólhat egy dal. Mennyi üzenet lehet benne és mennyit tehetünk bele mi. Az első csók emlékét, barátaink arcát, egy jó buli képeit vagy éppen a szakítás fájdalmát. Egy kudarc élményét, vagy egy sikerét raktározza. Mindegy mi kötődik hozzá, de ettől fog függeni, hogy mikor hallgatjuk meg. Ha vidámság és boldogság fűződik hozzá: bármikor. Ha magány és boldogtalan percek: ritkán. Ha régi sebeket téphet fel, vagy újakat mélyíthet: igyekszünk soha.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló