Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Éj gyermeke ő,
Szépsége megigéző.
Anyaföld hajkoronája,
Mélybarna szempára.
Sápadt bőre,
Ajka vérvöröslő,
Ruhája mint anyja , az éj.
Eme férfi maga a tökély!
Ha megpillantom,
Szívemben vad láng lobog.
Bámulom áhítattal,
Gondolatom messze szárnyal.
Szárnyra kélt:
Talán ő, meg én...
Hisz ez lehetetlen!
Hogy gondolhattam erre?
Az éj ura , s egy halandó
Kinek élte múlandó...
Hogy lehettem ily balga,
Hogy akár egy pillantra
Bizakodtam ebben
Mi lehetetlen?
Vámpír s ember
Sose lehetnek egyek.
Tehetném, válnék vad szörnyeteggé,
Mely mindent gyűlölve él.
Lennék vad vihar
Ki pá percig tart
Lennék a szél
Mely gyengéden arcához ér.
Lennék a nap
Ki melegével simogat.
Lennék bármi...
Akármi!
Csak hagy érhessek hozzá!
Hagy csókoljam lágyan a száját!
Suttogjam halkan:
Veled élten, s majdan holtan.
Attól sem rettenek vissza
Egy hirtelen mozdulattal
Behatoljon ereimbe,
Vérem nyelje eleinte
Óvatosan, később mohón.
Kezei között legyen végső nyugovóm.
Írta:
Beküldő: Vilcsek Alexandra
Szóljon hozzá Ön is!
 Error
 Error
Kép újratöltése Error

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló