Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A barátság a legfontosabb számomra,
De az érzéseim kifejezése még fontosabb.
Elég nehéz elmagyarázni mit is érzek mostanában.
Amikor ki hagysz egy hetet vagy többet a lovaglásból arra gondolsz, hogy most biztos le fogsz esni félve mész oda, de amikor rá ülsz a lóra ezt mind elfelejted élvezed ahogy száguldasz egy ismeretlen tájon, és amikor haza érsz el rendezed a lovat, utánna gondolkozol biztos jó ötlet még egyszer abba hagyni a lovaglást, jó ötlet hetek mulva rá ülni, és akár egy rossz mozdulattal meg is halni, de ha nem hagyod abba egy kicsi időre se fejlődsz és egyre kevesebb lesz annak az eséje, hogy le eshetsz. EZÉRT NE HAGYD ABBA SOHA!
Így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Elrabolták szívét, de nem holmi kalózok.
Kiben a szerelem hevesen fellángolt,
S jött, mit önmaga soha, de soha nem látott.

Holott láthatott volna, ha tanul a hibából,
Nem érzett így az, ki most megvádol.
Boldognak lenni önfeledten nem lehet,
Csak ha az ördögnek adod el a lelkedet.

Annyi rossz után, a szív teljesen immunis,
Hiába érkezik az új, mi akár jól indul is.
A kőfal, oly masszívan tartja magát,
Talán többet senki nem veszi be tulajdon várát.

S így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Darabokra törték szívét, holmi kalózok.
Nem tud újra tán soha, de soha szeretni,
Magányosan, a porban fog elveszni.
Csalódás,
Tudtad, hogy fájni fog, mégis megbántottál,
Én szerettelek, de te csak ki használtál!
Egyszer rájössz, hogy én szívből szerettelek,
de akkor már késő lesz, én már elfeledtelek.
A szívem másé lesz, mert te megtagadtad,
és látod, most már én nevetek rajtad!
Csalódás,
Egyszerre érezte, hogy közel a pillanat, amikor a vágy szavakat talál, s ő talán megmondhatja végre (...) egész világának azt a 'mindent'. Érezte most, hogy ez a szónoklat nem lesz hosszú. Talán csak azt mondja: 'elég' vagy 'elmegyek'. Egyetlen szóban elfért, amit egész életével mondani akart. De ezt az egyetlen szót nem mondhatta el egyetlen pillanattal elébb, csak amikor itt volt az ideje. Most történt valami, benne és körülötte, talán születése pillanata óta először 'történt' valami.
Így telik az első napja. Így telnek a többi napjai. Eleinte nem érti. A régebbi újoncok néha magyarázni próbálják, elmondják, mi történik, hogyan történik, mit kell csinálni és mit nem. De általában hiába is magyarázzák. Hogy is lehetne megérteni, hogy amit lát, az nem valami szörnyűség, rémálom, amelyből mindjárt felriad, amelyet elhessegethet az elméjéből, hogyan értessék meg, hogy ez az élet, a való élet, ez lesz mindennap, ez van és semmi más, hiábavalóság azt hinni, hogy van valami más, hiábavaló színlelni is a hitet, és fölösleges dolog leplezni is a valóságot, mellébeszélni, és nem érdemes abban hinni, hogy mégis van valami emögött vagy alatta vagy fölötte. Csak ez van, semmi más nincs. Mindennap verseny, győzelem vagy vereség. Harcolni kell az életért. Nincs más választás. Nincs más lehetőség. Nem lehet eltakarni a szemet, nem lehet ellenállni. Senkitől se lehet segítséget, könyörületet, irgalmat várni. Abban sem lehet reménykedni, hogy majd az idő... Ez van, ez, amit látott, és néha kevésbé lesz borzalmas, mint amit most látott, néha meg sokkal borzalmasabb lesz, mint amit látott. De bármerre néz, ugyanezt fogja látni, semmi mást, és ez az egyetlen valóság, nincs más valóság ezen kívül.
Oxer meredek,
Galoppozz eleget,
Segédszár, és sörénygumi
Angyalokon pickeur ruci
Gyerünk Pejkó,
Ugorj Táltos
Áldott karácsonyt kívánok most!
Karácsony,
Remi tisztára olyan volt, mint egy kisgyerek. Valamikor régen, franciaországi magányos iskolás éveiben mindent elvettek tőle; a nevelőszülei csak bedugták különböző iskolákba és rá se bagóztak; lekezelték és sorban kirúgták mindegyik iskolából; aztán csak járta a franciaországi utakat és káromkodásokat rakott össze az ártatlan szótárából. És most mindent vissza akart szerezni, amit elvesztett; és mivel elvesztette mindenét, nemigen volt esély arra, hogy valaha is végez a visszaszerzésével.
Alkalmazkodás,
Most mindenki egyszerre beszélt, csak az angol és Péter hallgattak. Milyen kedves, hogy hallgat velem! - gondolta meghatva Péter. Most minden csekélység meghatotta. - Kedves ember. Azt is kérdezhetné, miért hallgatok; vagy valamilyen versenyeredményt. Ezek a kis ajándékok az életben: egy ember, aki megfelelő pillanatban hallgat.
Művészet,
"Olyan sokszor áldoztam már a szerelem oltárán, de Vénusznak talán nem tetszett amit látott, és ezért ítélt örök kárhozatra. Ebben élek most is."
,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló