Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
...
36
of
36
Utolsó oldal »
"Tanítványodként hagytalak ott, s most én vagyok a mester..."
Most megyek az egyik barátomhoz. Vacsorára.
Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük... A fenébe is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az élet sürgető dübörgését? Ez itt most - ez a mi időnk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt valamely aranykora vagy a jövő ködös utópiája... Ez itt az időnk.. akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi időnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak, unalmasnak találjuk. Ez az élet, a mi nekünk adatott... és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát?
Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy, most meg kevés...
Az atomenergia felszabadítása mindent megváltoztatott a gondolkodásunkon kivül. Így most fegyvertelenül rohanunk a katasztrófa felé!
Amikor keresztelni vittek a templomba, a pap így szólt: Most keresztelni hozták, vagy feláldozni?
De azt hiszem, most van itt
a perc,
hogy fogd a két kezem,
ez kell nekem,
Mert, ha itt vagy velem
A szívem megpihen.

Most először mondom el,
Most hinned kell nekem,
Legalább te maradj itt velem
Annyi minden változik,
S nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem.
Beléptem a Nem Aggódók Klubjáb, S most rettegve figyelem minden szavam, Annyira félek szorongni hiába, Hogy halálra aggódom magam.
Jó lenne tudni, van-e egyáltalán barátság? Most nem arra az alkalmi örvendezésre gondolok, mellyel két ember megörül egymásnak, mert életük egyik szakaszában bizonyos kérdésekről egyformán gondolkoznak, mert hasonló ízlésük, megegyeznek kedvteléseik. Ez mind nem barátság. Néha már azt hiszem, ez a legerősebb kapcsolat az életben... talán ezért ilyen ritka. S mi van az alján? Rokonszenv? Üres, híg szó, tartalma nem lehet elég erős ahhoz, hogy két ember az élet válságos helyzeteiben is kiálljon egymásért, csak rokonszenvből? Talán valami más?... Talán van egy szemernyi Erosz minden emberi kapcsolat mélyén?
Ha a köztudat (józan ész) tényleg annyi ember által birtokolt tulajdonság lenne, mint az a nevéből következne, akkor egy sokkal jobb világban élnénk mint most.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló