Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az út most ketté ágazik, sok minden változik. Hát ég veled! Nehéz lesz nélküled.
Talmud
Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt,
Így az idő távlatából, már minden másképp fest,
Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal,
Tele félelemmel, ja, hatalmas falakkal!
Eddig csak álmodtunk, terveztünk még,
most valóra válhat minden, ami szép.
Az élet, a munka tárt karokkal vár,
s hogy szép lesz-e csak rajtunk áll.
Furcsa, ahogy önmagam
Kívülről látom.
Itt vagyok, de elképzelem,
Hogy közöttük járok.
Miért hitettem el magammal,
Hogy történnek csodák?
Most úgy kell tennem, mintha
Könnyedén mennék tovább.
Olyan sok dolog jár most az eszembe,
És nem tudom hogy mit tegyek vele.
Bár tudom te nem leszel már az enyém hiába is szeretném,
Mégis bízok abban hogy van még remény.
Hazudni kell a szívnek hogy ne fájjon annyira,
Hogy ne törjön szét 2 darabra.
Próbállak elfelejteni,
De nem hiszem hogy menni fog,
Mert a szívem még mindig te érted dobog.
Tudom hogy mostmár vége,
Mindennek hiába,
Pedig én szeretnélek újra és újra,
Igaz mindez már hiába.
Fáj hogy mással látlak,
Fáj hogy nem vagy mellettem,
És fáj hogy nem vagy az enyém.
De tudd meg hogy még mindig ugyanazt érzem amit régen,
És ez az érzés örökre megmarad.
A szerelem nem múlik el,
Mert örökre bennem marad!
Nekem nem kell más,Csak TÉGED akarlak,
Csak TÉGED és senki mást!
SZERETLEK és nekem NEM KELL MÁS!!!!
Csak az látja a világot a maga valóságában, akiknek szemét tisztára mosták a könnyek.
Legyen az élet bármilyen mostoha, szeretni megtanít de feledni soha.
Lehet nem hiszed el, de hiányoztál nagyon
Összetör a vágy, a csókodra szomjazom
Nálad voltam én, nem felejtem el
Mostmár nem hibázhatok, kellesz nagyon.

Szívem újra él, és én mégis haldoklom
Oh, a hangodat vajon még egyszer hallhatom?
Annyit vártam rád és látod eljöttél
Végleg itt maradhatnál
Hogy szeress nagyon
Mikor velem voltál, minden jó volt, minden szép és tiszta,
De beborult az ég, a madarak elszálltak a .........ba!
Elhervadtak a virágok, fekete lett a szivárvány,
Leszálltam a fehér lóról, most pofán váglak királylány!
Lehetek én görény, a tetű, na meg a szemét,
Könnyű kimondani, hogy vége, ellökni a másik kezét!
Eddig utánad futottam, most meg előled menekülhetek,
Az emléked temetném, de minden reggel sírva ébredek.
Mielőtt kinyitnám a szememet álmom utolsó képe villan fel
Az arcod látom, a kép hirtelen illan el,
Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem,
Egy gyenge mondat vigasztal, egyedül jobb nekem...
Már nincs helyünk itt Isten országában
Vélünk mostohán bánt édes szép hazánk
Mert az ősi viszály, amit menteni kár
Sose hagyta, hogy félelem nélkül békén éljünk
De az annyira fáj, hogy az otthoni táj
Csak egy emlék lesz, mit a szívünk mélyén őrzünk

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló