Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„-Mond csak, ha az én helyzetemben lennél, mit tennél?
-Milyen helyzetben?
-Képzeld el, hogy a férjed vett egy arany nyakláncot, de másnak adta
oda Karácsonyra. Vajon várakoznál, hogy kiderüljön, hogy csak egy
nyaklánc, vagy pedig szex és nyaklánc, vagy a legrosszabb - nyaklánc
és szerelem. Maradnál, tudva, hogy az élet mindig rosszabb lesz, vagy
otthagynád az egészet.
-Istenem. Nagyon rosszul tettem. Bolond voltam.
-Belőlem is bolondot csináltál. Az egész életemet tetted bolonddá.”
"Láttam már sok mindent én is ott voltam
Bókoltam, vallottam, bókoltam, harcoltam, forrongtam
Magam mert aggódtam
Tettem és vettem kezeltem hitettem magam a tettre..."
Mikor gyermek voltam
Hittem a Mikulásban,
Hittem az Angyalokban,
És a Karácsonyfában.

Mikor felnőtt lettem,
A meséket elfelejtettem.
Csak olyanokat hittem,
Amiket el is érhettem.

Nem hittem a szerelemben,
A hűségben,
A boldog jövőmben,
A tiszta érzésekben.

De mióta téged megismertelek,
Olyan vagyok, akár egy gyerek.
Mindenben hiszek,
Még ha ki is nevetnek.

Hiszek a Mikulásban,
Ha visszahoz hajnalban.
Az Angyalokban is hiszek,
Hisz egy ilyet szeretek.

Hiszek a Karácsonyfában,
Ha veled nézem a szobámban.
Hiszek a szerelemben,
Ami itt van a szívemben.

Mióta megnyertél engem,
Hiszek a könnyekben.
Minden ölelésben,
És szívverésben.

Neked köszönhetem,
Hogy gyermekké lettem,
Hogy kezembe tollat vettem,
És megírtam neked e verset.


Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
„Legutóbb akkor voltam nőben, amikor meglátogattam a Szabadság-szobrot.”
"Másnap reggel még nem voltam vámpír. Végignéztem emberéletem
utolsó napfelkeltéjét. Ma is pontosan emlékszem rá. De elfelejtettem
minden azelőtt látott napfelkeltét. Akkor, utoljára úgy bámultam a
hajnal fenséges csodáját, mintha először látnám. Azután búcsút vettem
a napvilágtól, hogy az lehessek, ami ma vagyok."
Soha nem voltam még házas, mégis azt mondom mindenkinek, hogy elváltam. Nehogy azt gondolják, valami nem stimmel velem.
Kinyílott az aranyesõ
Én voltam ma a legelsõ,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szõke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?
"A nevem Charles Hirsch Barris. Írtam popszámokat, voltam tévés producer. Felelős vagyok a légkör agyzsibbasztó, gyermeteg szórakoztatással való szennyezéséért. Ezen felül pedig meggyilkoltam harminchárom embert."
Én is mintha önmagam lennék sugárzik bennem néhány emlék, pedig más vagyok régesten rég, nem az mi voltam, s mi lehetnék.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló