Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
"Az, hogy befejezetlenül jövünk a világra, mindannyiunknak félelmetes lehetőséget biztosít. Hatalmunkban áll fejleszteni tudásunkat, tetterőnket és kitartásunkat. Magunk tökéletesíthetjük hitünket, cselekedeteinket, lendületünket, egész személyiségünket. Igen, MI fejezhetjük be életünk legfőbb művét: önmagunkat.”
"Szinte lehetetlen úgy mosolyogni,
hogy attól ne érezzük jobban magunkat."
„Azután a barátok sűrűjében lassan felfedezzük azt az egy barátot, akivel különösen jól érezzük magunkat, és akinek –ébredünk rá- rengeteg mondanivalónk van.”
„Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában, hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújja a többit.”
" Az életem olyan mint egy film, aminek én vagyok a főszereplője. Ezért érezzük magunkat felszabadultnak, ha zenélünk, mert mi magunk alkotjuk életünk betétdalát. Az élet hasonlít a kirakóra is. Egy kirakóra, amit nagyon nehéz, ső szinte lehetetlen kirakni. Egyedül a teremtő látja a teljes képet, ami az egészből lesz. Azért vagyunk, hogy kirakjuk a saját puzzlenkat.
A gond csak az, hogy én kirakóban jó vagyok, de az életem főszerepléséért nem kapnék Oscar-díjat..."
Ha szeretünk, magunkat is másnak látjuk.
Lehetünk szerelemesek boldogság nélkül és boldogok szerelem nélkül. Az volna az igazi csoda, ha úgy lennénk szerelmesek, hogy egyúttal boldognak is éreznénk magunkat.
"A fájdalom csak a kezdet.A halál csak a kezdet.Öljük meg magunkat a boldogságért!"
A történelem a legkegyetlenebb istennőről szól, arról, aki győzelmes harci szekerével hullahegyeken gázol át, nemcsak háború, hanem a "békés" gazdasági fejlődés idején is. Mi, nők és férfiak pedig annyira ostobák vagyunk, hogy valódi haladásra csak akkor szánjuk rá magunkat, ha szenvedéseink, elviselhetetlennek tűnvén, rákényszerítenek bennünket.
Az aggódás általában nem akkor teríti le az embert, amikor tevékeny, hanem a munka végeztével. Ekkor kerdődik a fantázia ámokfutása, amely felszínre hozza a legképtelenebb lehetőségeket, és felnagyítja a legkisebb hibákat és veszélyeket is. Ilyenkor az emberi agy olyan, mint egy nagy teljesítményű motor, amely terhelés nélkül dübörög. Ellenőrizhetetlenül pörög, azzal fenyegetve, hogy kiégnek a csapágyak, elnyíródnak a rögzítőcsavarok, és az egész a darabjaira hull. Az aggódás elleni legbiztosabb orvosság, ha elfoglaljuk magunkat egy komoly, figyelmet igénylő tevékenységgel.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló