Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Szeretnék én is hinni valamiben. Igen, ha tudni akarod, ez a lényeg: hinni! Bármiben! Bármilyen sületlenségben! Fő az, hogy hinni lehessen! Ez ad értelmet az életnek. Te - te istenben hiszel. Alexandre a lakókocsiban. Dhéry a bezsebelendő milliókban és Pinot a golyószórójában. Én - én nem hiszek semmiben. De hát végül is mit bizonyít ez? Azt, hogy fiatal koromban nem voltam elég okos, és nem értettem meg, milyen hasznos ostobának lenni.
Voltam már börtönben. Csak három hetet, de amikor az embernek napi két sakkpartit kell lenyomnia egy tőszavakban beszélő West Ham-drukkerrel, akinek az egyik kezére a HALÁL szó van tetoválva, a másikra meg az, hogy HALÁL - mindezt olyan sakk-készlettel, amiből hiányzik hat gyalog, az összes bástya és két futó -, akkor hirtelen azon kapja magát, hogy elkezdi igen nagyra becsülni az élet apró örömeit. Azt például, amikor nem kell börtönben lennie.
Az Idő Szelíd Szörnyeteg,
Számon tart minden Ünnepet.
Barát, mégis ellenség,
Örökké nem lesz tiéd.
Idő, amíg rájövünk,
Az Idő egyetlen kincsünk.
Tékozlón bánhatsz vele,
Igényt tart létedre.
Száguldó Évek, rohanó Hónapok,
Elhagynak téged, mint hűtlen szépasszonyok.
Ha visszamehetnél és megváltoztathatnál valamit az életedben,
Megtennéd?
És ha igen
Jobbá tennéd az a változás az életedet?
Vagy összetörné a szívedet?
Esetleg másét?
Teljesen más utat választanál?
Vagy csak egyetlen dolgon változtatnál?
Csak egy pillanaton?
Amit mindig is vissza akartál kapni?
Minden egyes új nap új hazugságok garmadával köszönt be, de mind közül azok a legrosszabbak, amiket magunkanak mondogatunk elalvás előtt. Amiket belesuttogunk a sötétbe, próbálván meggyőzni magunkat, hogy boldogok vagyunk, hogy ő boldog, hogy megváltozhatunk, vagy hogy ő változtat a döntésén, azzal hitegetjük magunkat hogy képesek vagyunk együtt élni a bűneinkkel, vagy hogy képesek vagyunk ő nelküle élni. Igen minden este elalvás előtt hazudunk saját magunknak kétségbeesetten és elszántan remélve , hogy mire jő a reggel minden valóra válik.
Amikor megszólal az orgona zenéje,
Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen,
Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze,
Szeretni akarlak és megtartani, mindörökre."
Kezem feléd nyújtom, szívem neked adom,
Melyet soha vissza nem kérek,
Szeress egy életen át úgy, mint ahogy én téged,
Akkor is, ha megöregszünk, és
Akkor is, ha már nem élek.
Amikor megszólal az orgona zenéje
Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen
Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze
Szeretni akarlak, megtartani mindörökre.
Külön lépünk be az ajtón,
mely a boldogság felé vezet,
hogy kimondhassuk szívünk vágyát
a boldogító igent.

Együtt állunk az oltár elé
egymás kezét keressük,
s a házasság szent áldását
csókkal pecsételjük.
Néha szavak nélkül kell megbocsátani. Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit, s jelekkel felelni a jelekre. Felejteni ott, ahol feledésre van szükség, megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra. Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában, intelligens és leleményes. És alázatos is, legfőképpen talán alázatos.
Igen: élni míg élünk,
Igen: ez a szabály.
De mit csináljunk életünkkel,
Ha fáj?

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló