Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Leírhatatlan érzés, mikor zenehallgatás alatt behunyt szemmel a dallam végigfut a testem minden porcikáján, szívemhez érve pedig eltölt melegséggel. Mintha egy másik világba csöppennék, ahol megszűnik létezni minden gond és bú. Igen, zene nélkül nem tudnék élni!
....nem tudom most mit is mondjak,mert ha a közeledben vagyok vagy ha csak véletlenül is rám nézel megbolondulok.Az illatod,az arcod,a hangod és a gyönyörű szemeid elfeledtetik velem az összes problémát amit eddigi életem folyamán elszenvedtem.De sajnos te másnak adod a szíved és a te bolygód más körül forog.De én mégis nagyon boldog vagyok.Emlékszel azt mondtad nézzem a dolgok jó oldalát!És igen ennek is van jó oldala,ugyanis a képzeletemben,a gondolataimban csak az enyém vagy és az én bolygómra szórod napsugaraidat.....szeretlek......köszönöm,hogy mindig mellettem vagy! :D
Évente egyszer kicsit megállunk és számba vesszük mindazt a jót amiben részünk van.Hálát adunk a barátokért akik megértenek.A szeretőkért akik boldoggá tesznek.A gyerekekért akik szót fogadnak nekünk.Igen.Mindig hálásnak kell lennünk, azért amit kapunk, még akkor is ha az csak egy lehetőség.
régen volt már december 13
akkoriban volt egy igen szép párom
mondott valamit hogy szeret
elhittem neki csak hallgattam a mesédet
január közepén megszakadt a kapcsolat
...baszki nem hibáztam csak az igazat mondtam
te csak a menőségre mentél
hallom egy kis csitri lettél
teszed magad hogy volt egy palid
hidd el sose találod meg az igazid
pénzre hallgatsz nem a szívedre
éjszakákat sírhatsz át megkopott lelkedre
Az igaz barát olyan, mint a levegő. Amíg mellettünk van, észre sem vesszük. De amint eltűnik, hiányzik. Hiányzik, mint az oxigén a tüdőnkből. Megfojt a tudat, hogy hagytam úgy elmenni, észre sem vettem, mikor eltűnt mellőllem. De mire észrevettem, már késő...
Gyula elgondolkozik ezen, és valami rendkívüli egyszerűséget, törvényszerűséget lát - vagy inkább érez - a dolgok rendjében, ami már annyira természetes, hogy nem is törvény. A rigó mást és máskor nem is mondhat, mint amit mond, és egy madár sem, egyetlen élőlény sem mondhat mást, mint amit érez, csak - igen -, csak az ember.
...de mindig küldött valakit; valakit, aki kizökkentett.
Vajon csak emlékeztetni akart, hogy én is ember vagyok?
Talán csak eszembe akarta juttatni, hogy igenis szükségem van azokra a megfoghatatlan
dolgokra, amiket érzelmeknek nevezünk?
Van remény, igen! De hol? Én nem látom,
Így az álmokat jobb, ha magam valóra váltom,
Mint ha állnék, várnék, egy-helyben járnék,
S hagynám, hogy csendesen elnyeljen az árnyék.
Az igazi NŐ, akinek a család a fontos, aki összetartja azt. Aki szeret és tud szeretni és gondoskodni. Aki tud mindig újat mutatni, akiben bízhat a partnere. Aki bármilyen közhelyesnek hangzik, de megállja a helyét a konyhában, aki a lakásukat-házukat otthonná varázsolja. Tesz azért, hogy a párját elkápráztassa újra és újra. Csinos és ápolt. Egyéniség. A partnernek legyen barátja; párja; szeretője és szerelme. Intelligens, de ha valamit mégsem tudna, azt felvállalja. Megújuló, akinek a szemébe az izgalmat és a megnyugvást is megtalálod. Az igazi nő ösztönösen tudja, hogyan kell szeretnie, aki örömet lel abban, hogy ő nőnek született.
- Nem a szavakon múlik, professzor - felelte lassan - mit ér magának, ha azt mondom, hogy nem? Vagy ha azt mondom, hogy igen? Azon múlik mindig, hogy mit értünk a szavak alatt. Az utóbbi években a fogalmak összezavarodtak egészen és az ember nem mer hozzányúlni a szavakhoz, mert nem biztos benne többé, hogy tulajdonképpen mit takarnak...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló