Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Mikor a hit már sem ér semmit
Hazug papok prédikálják intelmit
Egy ál Istennek, ki rég elhagyta híveit
Az élet kínokkal telítve lett
Leányanyák szülnek leányanyát
Liliomtipró férfiú barbárt
Lassan senki sem akar élni e földön
Hol már uralkodó faj a szörny
Vámpír les a házak árnyékában
Semmi jó nincs szándékában
Mumus veri szekrényed ajtaját
Félelmedre hamar gyógyír a halál
Fájdalom könnyeit elsírtad már rég
Fohászod kései
Kipusztul az ember a Földről
Az Alvilág lesz minden, mi jövő
A Sátán az úr,
S a szörnyek faja ismét felvirágzúl.
Éj gyermeke ő,
Szépsége megigéző.
Anyaföld hajkoronája,
Mélybarna szempára.
Sápadt bőre,
Ajka vérvöröslő,
Ruhája mint anyja , az éj.
Eme férfi maga a tökély!
Ha megpillantom,
Szívemben vad láng lobog.
Bámulom áhítattal,
Gondolatom messze szárnyal.
Szárnyra kélt:
Talán ő, meg én...
Hisz ez lehetetlen!
Hogy gondolhattam erre?
Az éj ura , s egy halandó
Kinek élte múlandó...
Hogy lehettem ily balga,
Hogy akár egy pillantra
Bizakodtam ebben
Mi lehetetlen?
Vámpír s ember
Sose lehetnek egyek.
Tehetném, válnék vad szörnyeteggé,
Mely mindent gyűlölve él.
Lennék vad vihar
Ki pá percig tart
Lennék a szél
Mely gyengéden arcához ér.
Lennék a nap
Ki melegével simogat.
Lennék bármi...
Akármi!
Csak hagy érhessek hozzá!
Hagy csókoljam lágyan a száját!
Suttogjam halkan:
Veled élten, s majdan holtan.
Attól sem rettenek vissza
Egy hirtelen mozdulattal
Behatoljon ereimbe,
Vérem nyelje eleinte
Óvatosan, később mohón.
Kezei között legyen végső nyugovóm.
Semmi sem tart örökké. Eljön az idő, amikor mindannyiunknak búcsút kell venni a világtól, amit ismertünk. Búcsút mindentől, amit magától értetődőnek tartottunk. Búcsút azoktól, akikről azt hittük, sosem hagynak el. És mikor ezek a változások végre szemet szúrnak, mikor az ismerős távozik, és az ismeretlen átveszi helyét, mi mindannyian csupán annyit tehetünk, hogy így köszöntjük: Isten hozott.
Össze vagyok zavarodva.
De tudom, hogy nem akarom ezt,
Nem akarom, hogy megint elkezd.
Mondd a sok szépet s jót.
S halljam azt a sok üres szót.
Mert kicsit elhittem, hogy igaz,
Az amit mindig mondasz.
Bár lehet, hogy csak álmodtam...
Nem! Tudom, hogy így van.
Hogy már többé nem mondod nevem
De remélem ez csak a jelen.
A Halál nem válogat, és nem kérdezi soha, mit szeretnénk: menni vagy maradni.
A Halál jön, választ, s ha egyszer kiválasztott, semmit sem tehetünk.
Az emberben nem marad más, csak a remény. A remény és a hit, hogy Odaát minden jobb lesz...
Milyen önhittek vagyunk mi, úgy félünk az öregedéstől, hogy ész nélkül hadakozunk ellene. Észre sem vesszük, hogy mekkora kiváltság, ha van kivel megöregednünk. Valakivel, aki nem csinál belőlünk tömeggyilkost, vagy nem zúzza szét az önbecsülésünket.
Minden egyes új nap új hazugságok garmadával köszönt be, de mind közül azok a legrosszabbak, amiket magunkanak mondogatunk elalvás előtt. Amiket belesuttogunk a sötétbe, próbálván meggyőzni magunkat, hogy boldogok vagyunk, hogy ő boldog, hogy megváltozhatunk, vagy hogy ő változtat a döntésén, azzal hitegetjük magunkat hogy képesek vagyunk együtt élni a bűneinkkel, vagy hogy képesek vagyunk ő nelküle élni. Igen minden este elalvás előtt hazudunk saját magunknak kétségbeesetten és elszántan remélve , hogy mire jő a reggel minden valóra válik.
Öleljük meg egymást, szívesen, meghitten, és szeressük egymást: úgy áld meg az Isten.
I saw a white light
Shining there before me
And walking to it
I waited for the end
A final vision
Promising salvation
A resurrection
For a fallen man
...az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló