Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak,
azoknak vezetőül szolgálnak. Másoknak nem egyebek csöppnyi
fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az
üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind
hallgatnak. De neked olyan csillagjaid lesznek, amilyenek senki
másnak...mintha a csillagok helyett egy csomó kacagni tudó
csengettyűt kaptál volna tőlem.”
Talmud
„A szüleid biztosan tolvaj űrhajósok voltak, akik elloptak 2 csillagot az égről, és odaadták neked, hogy ezek ragyogjanak a szemedből, amikor rám nézel.”
„Az élet fejezetei nem zárulnak le csak úgy jön maguk törvényei szerint. Egyszerűen azért mert nem ez a tulajdonságuk. De hogy időnként előbújnak, amikor nem is várnánk az egészen biztos. s miközben azt követelik, hagyjuk már békén őket, az ember egyszeriben rádöbben, hogy voltaképpen nem is nagyon akarná, mert még mindig vár tőlük valamit.”
„A sikerért áldozatot kell hozni." /Ezt akkor mondta, amikor
kezdetlegesen készített repülőgépével lezuhant, és belehalt
sérüléseibe. Azaz utolsó szavai voltak./
„Mitől tudnának a magyarok focizni, ha mindig olyanokat hívnak edzőnek akik tátott szájjal nézték az aranycsapatot is? Élnek még a Magyar nagyok, de akkor kellett volna őket hívni, mikor még jobb egészségben voltak. Vessünk magukra!”
„Őrültek voltak mind, de szívükben kiolthatatlan láng lobogott!”
"Mert mindent könyvek borítottak itt, ez csak természetes, mennyezetig a roskadozó polcokat, a székeket, a ládákat, az asztalokat, a padlót egészen a sarkokig, rejtett zugokig. És kis halmok - könyvhalmok! - álltak a vécében, a tévé tetején, alul a ruhásszekrényben is, vastag, karcsú, poros, fényes fedelű, régi meg új könyvek... rútak és gyönyörűségesek, de egy dologban mind hasonlított: a legszürkébb napokon is képesek voltak elűzni akármi unalmat, és Meggie tudta ezt, és szerette őket érte, hát annyi baj legyen, hogy olykor kis híján hasra is esett bennük az ember."
Zöld erdőben jártam,
Sok furcsa dolgot láttam,
Voltak ott illatfelhőben lebegő leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások,
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan anak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietős,
S furcsa bár a világ,
Előttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat az múlandóságnak,
Ha ezen tettem megfelelne ee szép leánynak.
"A tanácsadókat azért értékelik nagyra, mert ők nem voltak olyan hülyék, hogy a cégedhez menjenek dolgozni."
„A barátság voltaképpen szükségtelen, akárcsak a filozófia vagy a művészet... Nem szükséges a túléléshez, de sokkal inkább értelmet ad a túlélésnek.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló