Kiemelt kategóriák
» Anyák napja
» Család
» Gyerek
» Szeretet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Arabul - Ana Behibak (férfinak)
Arabul - Ana Behibek (nőnek)
Albánul - Të Dua Shume
Amharic - Ene ewedechalu (nőknek)
Amharic - Ene ewedehalwe (férfiaknak)
Angolul - I love you
Asszám - Moi tomak bhal pau
Azerbajdzsánul - Men seni sevirem
Bari - Nan nyanyar do parik
Baszkul - Nere Maitea
Batak - Holong rohangku di ho
Bengál - Ami tomay bhalobashi (Ami tomake bhalobashi)
Berber - Lakh tirikh
Bicol - Namumutan ta ka
Bisaya - Gihigugma ta ka
Bolívia - qanta munani
Bulgárul - ahs te obicham
Burma - chit pa de
Chamorru - Hu Guiya Hao
Cheyenne - Néméhotâtse
Cigányul - Kamav tut
Circassian - wise cas
Creole - Mon kontan ou
Csehül - Miluji te
Dánul - Jeg elsker dig
Ekvátor - canda munani
Elven - Amin sinta lle
Eszperantó - Mi amas vin
Észtüé - Mina armastan sind
Fárszi - Tora dust midaram
Fárszi (persza) - Asheghet Hastam
Finnül - Minä rakastan sinua
Franciául - Je t'aime
Fülöp-szigetek - Mahal Kita (Iniibig Kita)
Gall - Tha gra'dh agam ort
Ghána - Me do wo
Gilbert) - itangiriko
Gót - Idugi Ludugove Udagu
Görögország - Se agapo
Gröndland - ég elska ţig
Guarani - rohayhu
Guir - Kari Bari (férfi a nőnek)
Guir - Krai-Brai (nő a férfinak)
Gujarati - Hoon tane prem karun chuun
Haiti - mwen renmem'w
Hausa - Ina kau narka (férfinak)
Hausa - Ina kau narki (nőnek)
Hawaii - Aloha wau i'a oe
Héberül - Ani ohev otach (férfi a nőnek)
Héberül - Ani ohevet otcha (nő a férfinak)
Hindu - main tumse pyar karta hoon (férfi)
Hindu - main tumse pyar karti hoon (nő)
Hmong - Kuv Hlub Koj
Hokkien - Wa ai lu
Hollandia - Ik hou van jou
Hopi - Nu' umi unangwa'ta
Horvátul - Volim te
Illonggo - palangga ta ka
Ilocano - Ay aya tenka
Indonéz - Saja kasih saudari
Írül - taim i' ngra leat
Ishkibibble - Ibi Libove Yibou
Japán - Ore wa omae ga suki da (Férfi a nőnek)
Japán - Suki desu (az első találkozáskor)
Japán - Sukiyo (Nő a férfinek)
Javanese - aku tresno marang sliromu
Kachiy - anw toke pyaar karati (anw toke bowaj gurati)
Kambodzsa - Bong salang oun
Kanada (francia) - Je t'aime
Kanton - Ngo Oi Lei
Kapampangan - kaluguran da ka
Katalánul - T'estim molt
Kikuyu - Nigwedete
Kína - wo aě ni
Kisii - Ninguanchete
Lingala - Nalingi yo
Klingon (Star Trek) - qud'end
Korea - Tangshin-i cho-a-yo
Korzika - Ti tengu cara (nőnek)
Korzika - Ti tengu caru (férfinak)
Lancish - I Lovole Youan
Lao - Khoi huk chau
Lengyelül - Kocham Cie
Lojban - mi do prami
Luganda - nkwagala nyo
Luo - Aheri
Macedón - Te sakam
Madagaszkár - tiako ianao
Magyarország - Szeretlek
Málta - Inhobbok
Maori - kia hoahai
Mohawk - Konoronhkwa
Naguan -Mawaca bimcheepee
Ndebele - Ngiyakuthanda
Németül - Ich liebe Dich
Norvégia - Jeg elsker deg
Ojibwe - Niin Zaagii Giin
Olaszul - ti amo
Oroszul - Já ljublju tyibjá
Oshiwambo - Ondi ku hole
Otjiherero - Mbe ku suvera
Örményül - Yes Kezi Seeroom yem
Papiamento (Aruba) - Mi Ta Stimabo
Papiamentu (Curacao) - Mi Stima Bo
Patois (Jamaica) - Mi luv yuh
Portugál - Eu te amo
Portugál (Brazília) - Eu te amo
Punu - ni u rondi
Quenya - Tye-melan'ne
Románia - Te iubesc
Samoan - Oute Alofa Ia Te Oe
Setswana - Ka gorata
Shona - Ndinokuda
Sioux (Lakota) - Techihhila
Sotho - Kegorata
Spanyolország - Te Amo
SrananMi lobi joe
Svédország - Jag älskar dig
Swahili - Nakupenda
Szerb - Volim Te
Szlovák - Milujem t'a
Szlovénia - Ljubim te
Tahiti - Ua Here Vau Ia Oe
Thamazigh - nekki hemlagh (nő férfinak)
Thamazigh - nekki hemlaghkem (férfi a nőnek)
Tigrinia - E fatuwaki
Tongan - Ofa atu
Törökország - Seni seviyorum
Tunézia - Ha eh bak
Tyroliul (Ausztria) - I liab Di
Ukránul - ja tebe kokhaju
Walesi - Rwy'n dy garu di
Wolof - Dama la nob
Xhosa - ndiyakuthanda
Yiddish - Ich libe dich (Ich han dich lib)
Yoruba - Mo ni ife re
Zazi - Ezhele hezdege
Zulu - Mena Tanda Wena
Zuni - Tom ho' ichema
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,
V idámságot, örömet számolatlan adjatok!
E lfusson most az óévnek malac a,
T öbbé ne legyen senkinek panasza!

K erüljön betegség, bánat messzire,
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe!
V ágyaid sorra valóra váljanak,
Á lnok szavak többé ne bántsanak!
N övekedjen az igaz barátok tábora,
O kosan élj, ne legyél ostoba!
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!
Sokat gondolkoztam valamin: Én vagyok csúnya ,vagy az összes férfi vak?
- Nem a szavakon múlik, professzor - felelte lassan - mit ér magának, ha azt mondom, hogy nem? Vagy ha azt mondom, hogy igen? Azon múlik mindig, hogy mit értünk a szavak alatt. Az utóbbi években a fogalmak összezavarodtak egészen és az ember nem mer hozzányúlni a szavakhoz, mert nem biztos benne többé, hogy tulajdonképpen mit takarnak...
Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi sem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. A költőknek nem sikerült, soha, a költőknek, akik az érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni tudják szavaikban. A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben, vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben.
A lovaknak több eszük van annál,
hogysem emberekre fogadjanak.
Szinte minden az enyészeté lesz...
A tárgyak, melyek most körülvesznek,
A társak, kikben szívek vernek.
Mind, kivétel nélkül el fog veszni.
A mosolyok, szép emlékek, kedves szavak,
S az őszinte szeretet nem tűnik el, örökre velünk marad.
Ne akarj a napba nézni. Ne akarj mert elvakít a fény. Barátkozz a gyertyalánggal. Így maradsz tiszta és szerény.
Azt kívántam bárcsak megint betompulnék, de nem emlékeztem, hogy azelőtt ezt hogy
értem el. A rémálom kezdett egyre jobban idegesíteni, és elérte, hogy azokra a dolgokra gondoljak,
amik fájdalmat okoztak nekem. Nem akartam emlékezni az erdőre. Még amikor a képektől reszkettem,
éreztem, hogy a szemeim megtelnek könnyekkel, és elkezd fájni a mellkasomon tátongó lyuk pereme.
Levettem az egyik kezemet a kormányról, és próbáltam vele a mellkasomat fogni, hogy egy darabban
maradjon.
„Olyan lesz, mintha sosem léteztem volna.” A szavak végigsuhantak a fejemben, teljesen eltértek attól
a tökéletes tisztaságtól, ahogy a hallucináció alatt hallottam őket. Csak szavak voltak, hangtalanok,
mint egy nyomat a papíron. Csak szavak, de a lyukat szélesre feszítették, és beletapostam a fékbe,
mert tudtam, hogy nem szabad vezetnem, amíg ez az állapot el nem múlik.Összegörnyedtem, arcomat
a kormánynak nyomtam, és próbáltam a tüdőm nélkül lélegezni.Nem tudom ez mennyi ideig tartott.
talán egy nap, évek múlva - ha már a fájdalom annyira enyhül, hogy már talán el tudjam viselni -
vissza tudok majd emlékezni arra a néhány rövid hónapra, amik az életemben a legjobbak voltak. és ha
lehetséges az hogy a fájdalom annyira enyhüljön, hogy ezt megtehessem, biztos voltam benne, hogy
annyira hálás leszek azért, mint amennyire hálás voltam azokért, amiket adott nekem. Többet, mint
amennyit kértem, többet, mint amennyit érdemeltem. Talán egy nap majd így fogom látni.De mi van
akkor, ha ez a lyuk sosem lesz jobban? Ha a szélei sosem gyógyulnak be? Ha a sérülés végleges és
visszafordíthatatlan?Szorosan összeszorítottam magamat. Mintha sosem létezett volna, gondoltam
kétségbeesetten. Micsoda hülye és lehetetlen ígéret? Ellophatja a képeimet és visszakaphatja az
ajándékait, de ez nem csinálna vissza mindent olyanra, mint amilyen azelőtt volt, hogy megismertem.
A fizikai jelek voltak a legjelentéktelenebb részei az összefüggésnek. Megváltoztam, belülről már
teljesen felismerhetetlen lettem. Még kívülről is máshogy néztem ki, az arcom beesett, és teljesen
fehér, a lila karikákat kivéve amiket a rémálmok hagytak a szemem alatt. A szemeim sötétek voltak a
sápadt bőrömhöz képest - ha szép lennék és távolról látnám magamat - elmehetnék vámpírnak is. De
nem voltam szép, és valószínűleg inkább egy zombihoz álltam közelebb.Mintha sosem létezett volna?
Ez őrültség. Ez egy olyan ígéret volt, amit sosem tudott volna betartani, egy ígéret, ami abban a
pillanatban megtört, ahogy kimondták.A fejemet a kormánynak ütögettem, hogy eltereljem magam az
élesebb fájdalomtól. Butának éreztem magam, amiért aggódtam azért, hogy megpróbáljam betartani az
ígéretemet. Hol van értelme annak, hogy egy olyan ígérethez ragaszkodunk, amit a másik fél már meg
is szegett? Kit érdekelt, ha vakmerő voltam és ostoba? Nem volt okom hogy elkerüljem a
vakmerőséget, és arra sem hogy ne legyek ostoba.
Szárazon nevettem magamnak, még mindig levegőért kapkodva. Vakmerő a döntésekben - na ez egy
reménytelen dolog volt...A sötét humor elterelte a figyelmemet a fájdalomról. Már könnyebben
lélegeztem, és már hátra tudtam dőlni a székben. Annak ellenére, hogy hideg volt, a homlokom tele
volt izzadtságcseppekkel.Próbáltam a reménytelen javaslatomra koncentrálni, hogy megóvjam magam
a kínzó emlékektől. vakmerőnek lenni a döntéseknél sok kreativitást igényel - talán többet, mint ami
nekem van. de azt kívántam, hogy bárcsak lenne valamilyen mód. talán jobban érezném magam, ha
nem próbálnék egy megtört megállapodásba kapaszkodni minden erőmből.
Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom