Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A tévedés híd a tapasztalatlanság és a tudás között.
Talmud
... Igy tekintem én is a reám mért nehéz napokat s bármily keményen érzem is a reám mért inségeket, hálát adok neked, Uram, hogy méltónak találtál szenvedni. Ez biztosít engem arról, hogy szeretettel gondoskodsz rólam s üdvösségem ösvényére akarod irányozni tekintetemet... Örömmel huzom igámat s békén viselem terhemet, mert jutalmat készítettél érette Istenem, a mely rövid szenvedéseim érdemeit végtelenül tulhaladja. Tudom, hogy könyeimnek egyetlen cseppje sem hull hiába s megfizetsz egykor érette... Atyám! Felajánlom neked szomorú szívem aggodalmait s az átélt keserü percek összes bánatát. Fogadd azt kegyesen bűneim bocsánatjának engesztelésére. Sorsom felett nem panaszkodom, mert ha mindent elveszitettem is, szereteted az enyém s e szeretetben élni és halni akarok mindörökké. Amen.
Isten megáldott egy arccal, csináltok másikat;
lebegtek, tipegtek, selypegtek; Isten teremtéseinek
gúnyneveket adtok, s kacérságból tudatlannak
mutatkoztok.
Benned újra, mikor bízhatok?
Félek, megint padlót fogok!
Hülye voltam, mert neked hittem,
a szívem diktált, nem az eszem.
Senkinek sem akartam semmit elhinni,
nem tudtam belőled, ilyet kinézni!
De már összeállt a fejemben a kép,
nem maradsz más, csak egy szép emlék!
Magamnak és mindenkinek is hazudnék,
ha azt mondanám, elfelejtettelek rég.
Tudom már nem leszünk együtt többet,
barátságon kívűl, nem kérek mást tőled!
Sok mindent magamba fojtok,
emiatt van, hogy idegileg kivagyok.
Bevallom, ritkán, de én is sírok,
a párnámon könnycsepp foltok...
Csak szépen, halkan, magamban,
senki sem tudja mi a bajom valójában...
Legbelűl a szívem borzasztóan vérzik,
mert, csak is egy ember HIÁNYZIK!!!
- Mégis mikor öregedtünk meg?
- Én mindig öreg voltam, Ben. De tudod mit? Nem is bánom! Ha fáj valamim, legalább használtam. Már nehéz felmenni a lépcsőn, de csak azért, mert sokat másztam fel rajta ahhoz a férfihoz, aki szeretett. Itt-ott van néhány ráncom, de csak azért, mert oly sokszor rám mosolygott a Nap. Azért nézek ki így, mert hát ittam, és bagóztam, éltem, szerettem, táncoltam, énekeltem, és végigkeféltem egy rohadt gyönyörű életet. Megöregedni nem szégyen, Ben. Azt ki kell érdemelni.
Most végre megértette, mire próbál rávilágítani Dumbledore. Olyasmi ez, gondolta, mint hogy behurcolják-e őt az arénába, ahol élethalál harcot kell vívnia, vagy emelt fővel, önszántából vonul be. Vannak talán, akik azt hiszik, hogy a két dolog között nincs lényeges különbség, de Dumbledore tudja - és én is tudom, meg a szüleim is tudták, gondolta fellángoló büszkeséggel, - hogy ezen a különbségen áll vagy bukik minden a világon.
Tudod, én szentül hiszem, hogy ha van Isten, nem valamelyikünkben van, nem benned, bennem, hanem valahol kettőnk között.
Van, mikor egyetlen szótól újra elkezd dobogni a szíved,
és úgy érzed, lehet még minden jó, mint régen.
Fellobban újra a régi szerelem,
s te ismét foghatod két kezem.

Ez viszont csak álom, egy röpke gondolat,
s hogy rád gondolok, az nem csak egy pillanat.
Szeretnélek látni, beszélni veled,
csak reménykedni tudok, a bánat mellett.
Sokáig két test egy lélek voltunk, de az idő mindent felemésztett... csak remélni tudom, hogy elég mély nyomott hagyott benned ahhoz, hogy azt hidd, ki tudsz belőle mászni, de könnyen lehet, amikor már azt hiszed majdnem kijutottál a szakadék szélébe kapaszkodva megcsúszol és lezuhansz... a karjaimba!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló