|
|
|
|---|---|
 |
|
| Benned újra, mikor bízhatok?
Félek, megint padlót fogok! Hülye voltam, mert neked hittem, a szívem diktált, nem az eszem. Senkinek sem akartam semmit elhinni, nem tudtam belőled, ilyet kinézni! De már összeállt a fejemben a kép, nem maradsz más, csak egy szép emlék! Magamnak és mindenkinek is hazudnék, ha azt mondanám, elfelejtettelek rég. Tudom már nem leszünk együtt többet, barátságon kívűl, nem kérek mást tőled! | |||
|
|
|||
