Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Szerettelek, mostmár utállak,
de legbelül tudom még mindig érzek valamit irántad.
Csalódás,
Ha mélyen a lelkedbe nézel és látsz egy lovat, akkor tudod, hogy te csak jó ember lehetsz.
Hogy mondjam el hogy szeretlek?
NEM TUDOM!
Félek rosszul döntök, nem is ismerlek igazán.
NEM TUDOM MIT TEGYEK!
Ha megsárgul majd eskünk békében, csendesen,
Tudd, hogy mindig te voltál, s te maradsz mindenem!
Nem tudjuk hogy mit éreznek a lovak,
nem tudjuk szeretneke viszont minket,
de meg láthatjuk mit éreznek ha odafigyelünk rájuk
Így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Elrabolták szívét, de nem holmi kalózok.
Kiben a szerelem hevesen fellángolt,
S jött, mit önmaga soha, de soha nem látott.

Holott láthatott volna, ha tanul a hibából,
Nem érzett így az, ki most megvádol.
Boldognak lenni önfeledten nem lehet,
Csak ha az ördögnek adod el a lelkedet.

Annyi rossz után, a szív teljesen immunis,
Hiába érkezik az új, mi akár jól indul is.
A kőfal, oly masszívan tartja magát,
Talán többet senki nem veszi be tulajdon várát.

S így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Darabokra törték szívét, holmi kalózok.
Nem tud újra tán soha, de soha szeretni,
Magányosan, a porban fog elveszni.
Csalódás,
Tudtad, hogy fájni fog, mégis megbántottál,
Én szerettelek, de te csak ki használtál!
Egyszer rájössz, hogy én szívből szerettelek,
de akkor már késő lesz, én már elfeledtelek.
A szívem másé lesz, mert te megtagadtad,
és látod, most már én nevetek rajtad!
Csalódás,
Attól, hogy tudod, mi miért történt és elfogadod, hogy minden úgy történt, ahogy történnie kellett, még ugyanúgy fogsz szenvedni, mint azok, akik vakon sodródnak az árral. Ez a lényege a fizikai szintű létezésnek. De nem baj: el fog múlni. Előbb-utóbb mindig elmúlik a fájdalom, és egy jóízű mosollyal fogsz emlékezni a múltra.
Fájdalom,
És képzeljük csak el amikor rugdossuk, meg rángatjuk a lovunkat, hogy erre vagy arra menjen, ő nem tudja mert nem tudja hogy mit akarunk. Arra vár hogy megmondjuk neki, de a rúgásból és a ráncigálásból viszont nem ért. De ő igyekszik...
Akarat,
Igazából nem tudom,hogy mi a bajom,
Csak könnycseppet érzem az arcomon,
Féltem újra megszerezni egy fiút,
De már túl késő innen már nincs kiút,
Miattad sírok, miattad élek,
Elveszíteni őt, ettől félek.
Fájdalom, Aggódás,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló