Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána.
A halál miatti elkeseredés
elpusztította magát a szeretetem tárgyát,
ám a halál ténye
nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.
Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,
nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk.
...mint ahogy az ember általában, én is ellentétek sorozata vagyok, egy végeláthatalan labirintus, egy sötét mélység tele rejtéllyel.
Gyűlölni könnyebb, mint szeretni. Ez azért van, mert tudjuk, hogy gyűlöletünkkel csak másokat míg szeretettel önmagunkat is bánthatjuk.
A kertvárosban nem nehéz bűnt találni, csak a zárt ajtók mögé kell benézni és megláthatjuk amint a szomszédasszonyaink megcsalják a férjüket, neheztelnek a gyermekeikre, áskálódnak a barátaik ellen, de bármennyire is szeretjük kitárgyalni embertársaink bűnös cselekedeteit,hajlamosak vagyunk efelejteni hogy nagy különbség van vétek és gonoszság között.Milyen szomorú,hogy mindig akad valaki aki készségesen jön és emlékeztet rá.
Az élet mindig eléd tol valakit,
Hogy rájöhess végre,
Önmagad megismerni,
Csak ez lehet a vége.

Nem láthatsz, tudhatsz másokat,
Mert saját ablakodon át szemléled,
S Te is örök rejtély, titok maradsz,
Hisz ők is csupán saját tükrükön át nézhetnek Téged.
?_Szeretlek,pedig nem akarlak,próbállak elfelejteni,próbálok túllépni rajtad,és szeretném,ha többet sohasem láthatnálak,így legalább enyhithetném a fájdalmat,amit okoztál. De a sors,nevezzük így,valamiért, nem tudom miért,mindig úgy cselekszik,hogy te és én,egy időpontban és helyen legyünk.De én nem hagyom,hogy engem a sors irányítson,épp ezért mindent megteszek,h elkerüljelek. Igaz szeretlek,de már nem érdekelsz...'
Ha hülyeség van, akkor benne vagyok...
Ha csavarogni kell, én ott vagyok...
Ha buli van, akkor nagykorú vagyok...
Ha a szívem kéne, az már másé...
Ha valami kell, megszerzem...
Ha valakit szeretek, azért bármit megteszek...
Ha a barátom vagy, mindig számíthatsz rám...
Ha beszólok, szólj vissza...
Ha szeretlek, az nem hiába van...
Ha azt hiszed ismersz, tévedsz...
Ha azt hiszed boldog vagyok, tévedsz...
Ha azt hiszed vége, még korán sincs...
Ha egoistának tartasz, tudd én tisztában vagyok a hibáimmal...
Ha választani kell, tedd azt...
Ha szólni akarsz, mond ki...
Ha kicseszel velem, visszakapod...
Ha azt hiszed haragszok, az a baj h nem tudok...
Ha azt hiszed ráérek, nincs időm még annyi se...
Ha lehet veled hülyülni, bírlak...
Ha nem megy, kár erőlködni...
Ha azt hiszed érdekel a pénzed, jó nagy hülye vagy...
Vannak a fájdalomnak olyan fajtái,amelyek nem gyógyíthatóak kórházban. Így hát a szenvedők megpróbálják önnmagukban meglelni a gyógyirt. Vannak akik a kínzó magányt enyhítik. Új barátokkal vannak, akik a furdaló lelkiismeretükön könnyítenek némi készpénzzel. Vannak, akik égető vágyaikat csillapítják apró kedves gesztusokkal. Milyen szomorú azonban, hogy mindig vannak olyanok, akik nem léphetnek a gyógyulás útjára, hisz tudják jól, hogy csak még több fájdalom vár rájuk.
Néha ki kell zárni azokat az embereket, akik mást testesítenek meg mint Te magad. Bármennyire is idegesítenek pusztán a jelenlétükkel is, meg kell tanulni kizárni a külvilágot és megmutatni, te erősebb vagy annál, hogy felülkerekedjen benned egy érzés, ami megváltoztathatja a hátralévő életed.
A hold már magasan ragyog,este van..de mégis olyan mintha nappal lenne,oly nagyon világított ez az égitest.Ilyenkor minden életre kel,az árnyékok,a szél hangja,a fák,a csillagok.Miért gondoljuk mi emberek hogy amikor besötétedik minden elalszik.Hiszen nem így van,nagyon nem.Ilyenkor felébrednek azok a dolgok amik nappal alszanak.Ilyen például a gondolat..nem olyan formában mint nappal,hanem álom képében éjszaka,hisz mindaz ami az adott napban/időszakban a fejünkben motoszkált az éjszaka megelevenedik.Én gyakran járok olyan helyeken amelyeket még talán nem is láttam,nem fedeztem fel sohasem.Az álmokban az a jó hogy nem szab határt a képzelet.Lehetünk szuperhősök de lehetünk hétköznapiak.Lehetünk üldözők de vadak is néha napján.Ezeken a helyeken gyakran álmodom szabadságról,kalandról,barátokról és szerelemről...Néha amikor felébredünk elfog az érzés,hogy bárcsak folytathatnánk,bár igazából is átélhetnénk,de ilyenkor rádöbbenünk hogy ez nem más csak egy álom,mely gyakran az is marad.Olyan is előfordul mikor örülünk neki hogy vége, nincs úgy valójában ahogy agyunk által lett megszülve néhány dolog...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló