Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Szívünkbe csak az hal meg kit elfeledünk, nem pedig az kit eltemetünk!
Szeretünk téged!
Szeretet, Búcsúzás,
Furcsák az érzések mik keringenek bennem.
Miért kellene mindig tökéletesnek lennem?
Annyi kérdés van bennem, de válasz az nincs
Pedig az lenne számomra a legnagyobb kincs
De sajnos nincs, és ez nekem fáj
Számomra ez a legnagyobb akadály
Fájnak a szavak, miket hozzám vágtál
Mert minden betűvel, szívembe újat hasítottál
Amit te megtehetsz, azt én miért ne?
A tetteid fájnak a legjobban nekem...
Kell egy kis idő, hogy mindent átgondoljak
Hogy fejemben, szívemben újra rendet rakjak
Mert ami most van, az tiszta zűrzavar...
Ami állandóan újra port kavar
Nem tudom hogy amit mondok azt valóban érzem?
Ezt a mondatot folyton magamtól kérdem
Rájöttem hogy igen, de mindhiába minden
Vége, s még nagyobb zűr itt bent...
Fájdalom, Csalódás,
Mindig is nehezen tűrtem a bizonytalanságot. Pedig minden v?ltozás bizonytalanság.
A letűnt múlton ne siránkozz, inkább örülj, hogy ismerheted: tehát élsz!.

Ha meg akarsz halni, boldogtalanságból a semmibe akarsz száguldani, pedig ha lassan haldokolsz, gyorsan akarsz egy picinykét még élni.

Akarat,
Lovagolni olyan, mint egy gyors motoron repeszteni, amelyik oda megy, ahová akar, nem pedig oda, ahová kormányozom...
Élet,
Bús szívből énekelni édesen
nehéz dolog, s gyászban vígan nevetni,
a bensőnkkel ellenkezőt tetetni,
búból kacajba csapni hirtelen.

Pedig mindennap ezt kell hogy tegyem,
illik nekem, mert bánatom elrejti,
bús szívből énekelni édesen.

Mert szívemben hordom, elrejtve benn,
a gyászt, minél jobban nem fájhat semmi,
mégis a szóbeszédnek hangját venni,
sírva nevetnem kell keservesen,
bús szívből énekelni édesen.
A szeretetet adják, nem pedig elveszik!
"És eljött a nap...
A saját lábamon mentem fel oda ahol történt...
Beléptem a liftbe és úgy éreztem most valami új felé közeledek..
Minden egyes számmal mi megjelent a kijelzőn egyre jobban éreztem,közeledek..
Megérkeztünk..elindultunk a folyóson és a "kettes számú műtőbe léptünk"..
Kémlelő arcok hada vett körül,mind úgy vizsgált hogy szinte a vesémig beláttak..
Felkészítettek a műtétre, először az egyik kezem szúrták majd a másikat, s végül ki is kötötték, mindkettőt..
S egyszer csak képszakadás..a mellkasom műtötték ugyan, de műthették volna a szívemet is..nem volt messze tőle csupán néhány csont választotta el őket tőle..álmomban azt kívántam bár megtudnák gyógyítani azt is amit nem lehet..
Azt ami sokszor marcangol belülről..azt amit úgy hívnak szívfájdalom..ez rosszabb minden tünetnél, rosszabb minden kínnál, mit egy ifjú lány átélhet, de ezzel sajnos nem tettek semmit.. pedig reméltem hogy kivesznek egy darabot, ami elronthat mindent..
Így miután felébredtem, kiderült hogy a harc folytatódik tovább..itt legbelül..amit kevesen ismernek igazán.."
Bajos szerelem, Fájdalom,
A lovas ÖNZETLENÜL szereti lovát.
A ló pedig, mindig ÖNZETLENÜL adja vissza szeretetünket, még, ha a ló másként végzi szeretetét velünk!
Szeressük lovunkat, bármi esetben.
Ő minden pillantaban velünk van.
Még, ha eltávozott már az élőktől, ő akkor, akkoris veled lesz mindig, s mindenütt, a szívedben!

Természet,
Néha nekem is erőfeszítések sokaságába kerül, mire visszagyömöszölöm a farkast a báránybőrébe, pedig az érzés mikor felszínre tör oly hívogató és vérszomjas, hogy jó lenne szabadjára engedni, de a józanész ilyenkor megálljt parancsol és megadásra kényszeríti a zabolátlan állatot. A bárány győzedelmeskedik, a farkas visszabújik és vár, hogy mikor tudna újra elhatalmasodni a gyengén.
Természet, Élet,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló