Kiemelt kategóriák
» Anyák napja
» Család
» Gyerek
» Szeretet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem Rá voltam mérges, hanem magamra! Én voltam az igazi szadista! Lehet, hogy nálam van a korbács, de én kötöztem oda magam! Odakötöttem magam egy olyan férfihoz, aki szűkölve retteg attól, hogy lekössék
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Ha megkérdem magamtól mi a legnehezebb csak annyit felelek: mosollyal, nevetve tűrni, hogy ha elhagynak, vagy eldobnak, vagy ha életed szerelme másnak vallja azt hogy ő élete szerelme és úgy öleli, ahogy te ölelted, úgy csókolja, ahogy te csókoltad...
Ülök a csendben és hallom a hangodat,
A tükörbe nézek, de nem látom önmagam,
Keserű szavak csak ennyi, ami maradt,
Egy keserű emlék s pár múló pillanat.
Szememből elhullik egy apró könnycsepp,
Tudom, hogy nélküled mindek sokkal könnyebb,
De belül szívemet széttépi a bánat,
Nincs egy árva szó sem, mely elhagyja a számat.
Ha te elmész nekem senki sem marad,
Ne hagyd, hogy rám dőljenek az ezeréves falak.
Te nem látod mit is élek át,
Lelkem egyetlen segélyszóra vár,
Hogy kiemelj ebből a sötét tengerből,
Hogy azt mondhassam te vagy a megmentőm.
Szeretném azt érezni újra, hogy szeretsz,
Szeretném kezemmel fogni a kezed.
Reménykedve nézek szét a szobába,
Szemem téged keres az esti homályba,
De érzem nincs több remény,
Tudom többé már nem vagy az enyém.
Hiányod széttörte lelkemet,
Most már tudom, ELVESZTETTELEK…
Tudom, hogy merre tartok és mégsem állítom meg magamat.
Néha úgy érzem magam, mint egy királylány aki bezáratta magát a toronyba és várja, hogy a herceg felmásszon a haján és megmentse, csak az a baj hogy levágattam a hajam.
Bárcsak itt lennél mellettem,
Szorosan fognád két kezem,
Én magamhoz húználak,
s sokszor csókolnálak.
Minden lámpánál megállnék,
Tekintetedbe mélyednék,
Csendes réten, padon ülnénk,
Sötétben beszélgetnénk.
Bárcsak itt lennél mellettem,
Szorosan fognád két kezem.
Amikor kinézek az ablakon,
Egy szomorú fűzfát látok.
Épp csak szeretetért kiált, s én kikószálok.
Hozzábújok, s elmesél mindent, mit érez,
S én ekkor ismerek magamra benne.
Úgy véli, hogy őt már nem veszik semmibe,
De téved, mert mi örökké őrizzük szívünkbe.
S így én is, mert pár barát szeretni fog örökre.
Sose sírnék érte.
Szívem már nem dobog érte.
Nem akarom többé látni,
Mert szívem újra elkezd lángolni.
Bár sosem érdekelt olyan nagyon.
Sőt nem is szeretem, hagyom
Hagyom, hogy éljen
S valakivel lázben égjen
Engem már tényleg nem érdekel
És hogy magamnak is hazudjak,
Ezt érte el.
Nem fogok versenyezni akkor, amikor már túl vagyok a csúcson, amikor már csak a mezőny közepében versenyezhetek. Ezt nem engedem meg magamnak. (Ayrton Senna)
Azt akarom, hogy az arcomba essen az eső, s hogy rámosolyoghassak minden férfira, aki tetszik és el akarom fogadni az összes kávét, amire meghívnak. Meg kell csókolnom az anyámat, meg kell mondanom neki, hogy szeretem, ki akarom sírni magam az ölében - hogy végre ne szégyelljem kimutatni az érzelmeimet, amelyek mindig is léteztek, bár magamnak sem mertem bevallani.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom