Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
6
Utolsó oldal »
Nézem ahogy az est leszáll az ablakom előtt,
Ezüstbe és fehérbe öltözik a föld.
Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink
Ma hó takarja.

A világ bármely részén élsz és bárki vagy,
Szeretném, hogy légy ma este egy kicsit boldogabb!
Kívánj igazi ünnepet,
Kívánj igazabb életet, ahogyan én - neked.

Kívánj a szónak nyílt utat
És a dalnak tiszta hangokat;
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.


Kívánj a szónak nyílt utat
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.

Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál,
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután.
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek,
Békés karácsonyt mindenkinek!
Békés karácsonyt mindenkinek!

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
s a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

Mikor a fenyö illata megérinti szívünk,
ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk.
Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni,
és másokért a szokottnál is többet tenni.

A rohanó világban megkoptak a fények,
halványak a hitek, és halványak a remények.
Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban,
őszintén szeretni, és bízni a jóban.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz ma este mink is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.
A világon a legtöbb bajt a túlságosan tevékeny emberek okozzák. Mennyivel boldogabbak lennénk, ha a politikusok és a tudósok egy kicsit lustábbak lennének!
Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok!
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.
Város - ahol sokszor oly kevés a fény
Város - ahol láttál már
Hadd mondjam végre - olyan ritkán mondhatom el már:
Úgy fáj, hogy nem vagy köztünk már
Város - ahol zajlik élet és halál
Város - ahol rám vártál
...
Karácsonynak hajnalán
...
Ne hagyd, hogy a fény, amit vársz oly rég
Ne gyúljon ki ránk
Város - ahol minden szó elhangzott rég
Város - amely bennem él
És mégis mondd el
Szavak nélkül hányszor gondoltál
S vártál szebbet a valónál
Karácsonynak hajnalán
Őrzöm álmod, bújj hozzám
Ne hagyd, hogy a fény, amit vártál rég
Ne gyúljon ki ránk
Karácsonynak hajnalán
...
Ne hagyd, hogy a tűz, amit vártál rég Ne gyúljon ki már
Végetért az éj, havat hord a szél
Kicsit fázol, látom hidegebb ez a tél
Karácsonynak hajnalán
...
Ne hagyd, hogy a fény, amit vársz oly rég
Ne gyúljon ki ránk…
Szeretet tölti meg a szobát karácsonykor, amikor befejezitek az ajándékok kibontását, és odafigyeltek egy kicsit.
Hirtelen furcsa zajt hallott, és egy nagy, sötét árnyékot látott a feje fölött. Egy óriási méhecske kerengett zümmögve a levegőben.
- Te ki vagy? - kérdezte a jövevényt.
- Én méhecske vagyok, szeretnék kicsit lakmározni a szirmaid közül.
- Jó - mondta a virág, és széttárta fehér ruháját. - Mondd, méhecske, te sokat láttál már a világból? Mekkora? Vannak még fák a mandulafán túl is? És a felhők mögött? Ott is laknak virágok? És azt tudod-e, hogy hová szalad a szél, és merre tartanak a felhők?...
Imádok a semmiről beszélgetni. Ez az egyetlen téma, amit kicsit ismerek.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló