Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem bírom tovább… Néha azt hiszem jobb lesz, de nem igaz. Mindig ugyanolyan. Csak sírok és gondolkodok hogy igazán ki is szeret. És akkor azt gondolom mindenki becsapott … senki nem szeret csak elhitetik velem… És lehet hogy ez az igazság … ha megkérdezném ki szeret akkor sem mondanák meg az igazat. Mert az igazságot nem könnyű kimondani …inkább hazudnak mert azt könnyeb kimondani. De abba bele sem gondolnak hogy a másiknak milyen nagy csalódás fogja érni. Mert mindenki csak magával foglalkozik. Nem értenek… nem tudhatják hogy milyen érzés. Talán még nem csalódtak senkiben. Lehetséges , hogy csak én vagyok ilyen hülye.
Talmud
Semmi sem elérhetetlen csak az amiben nem hiszünk.
Hiába várod azt a csodát, amiben nem hiszel.
Az ember élete olyan mint egy befejezetlen könyv,mindig csak azt tudod mi volt eddig, mi volt az utolsó sorba leírva...
De azt, hogy mi van a folytatásban vagy hogy mi maga a folytatás, nem tudhatja..hisz akkor íródik..abban az aktuális percben..
Mindenki reméli, hogy csupa jó dolgot dokumentálnak le a következő percben,hogy talán élete következő sora az, amire mindig is várt..
Bármi is vár rám,bármi jó vagy rossz szeretném nyugodtan átélni,szeretném úgy átvészelni hogy tudjam, senkit nem hagyok magára értetlenül, kérdésekkel, veszekedéssel elválva..
Hisz az ember, a körülötte élők világát átformálhatja,megváltoztathatja egyetlen jó vagy rossz dologgal is akár..a kérdés csak az hogy hogyan teszi mindezt..
Nem tudhatod mi vár rád..a következő percben,reggelen,kanyarban, sarkon..mi a következő amit meglátsz,felfedezel..
Ez olyan dolog amikor az ember egy ködös utcán halad a célja felé..az előtte lévő út olyan szürke és annyira sötét hogy nem lát semmit szinte..de mégis megy, egyre csak halad, mert tudja hogy a célja a ködön túl van.
Néha látja a fel-fel tűnő alakokat,tárgyakat,eseményeket..de mennie kell, nem állhat meg.. Hisz ez így lett leírva,nem változtathatja meg a már leírt sorokat..s nem haladhat visszafelé, csak előre..
Nyugodtan összejöhetsz az exemmel,hisz anyukám arra tanított,hogy a megunt játékaimat adjam oda a rászorulóknak.
Sok ember hisz a csodákban és a mesékben,és ez így is van rendjén,de vigyázz,hogy hol a határ,mert a valóság egy nagy pofáraesés.
Elmegyek kedvesem !
Elmegyek kedvesem itt hagylak most téged!
Véglegesen ha nem kellek már néked .
Itt hagytál becsaptál szokás szerint!
Drága Robikám menj hát kedved szerint .
Szerettelek nagyon, a szívem szakadszét ,
de nem bírom veled ,így hát sok szerencsét .
Fontosabb számodra ital s vele mámor,
mint mi voltunk neked hisz más a te világod !
Már nem várlak vissza híába is fáj
elengedlek légy szabad nyugodtan igyál !
Nem kell neked család gyerek hiába szeretsz ,
hisz győzött az alkohol, így jó ember nem lehetsz!
Sajnállak téged, talán még szeretlek is nagyon !
De tovább kell lépnem keresnem a boldogságot ,
amit veled már rég nem találok!
Igazad van mikor azt mondod gyerekes vagyok,naív és folyton csak álmodozom..de mond ez miért jelent problémát..nézz körül..ebben a világban?..még jó hogy álmodozom..hisz a valóság megrémít...gyerekesnek számítok mert nem veszek mindent komolyan vagy mert időnként belefér egy reményről szoló mese?..és naív?...nézzük csak meg jobban..naívitásom nem feltétlen rossz hisz a jót feltételezem..a gond az hogy csalódom mert a világ nem olyan jó mint ahogy gondolom gyerekes szívvel..nem olyan békés,barátságos..folyton résen kell lennem,folyton vigyáznom kell ..nehogy valaki még összetörje az álmamimat amit elképzeltem...
Veszekedve váltunk el..mindketten mondtunk dolgokat,mindketten forrófejüek voltunk,és mindketten csak jót akartunk..de mégsem tudtam elégszer elmondani neked mennyire szeretlek,mégsem tudtam megosztani ezt a titkot veled kellőképpen..mikor elterveztem megteszem nem hittél nekem,eltoltál magadtól..mikor elakartam mondani hogy szeretelke és féltelek te csak kinevettél és közölted hogy nem hiszed el..most itt ülök egy robogó vonaton és szívem egyre csak szerte foszlik..úgyérzem millió darabokra hullik amint távolodik a vonat az állomástól..szeretnék felállni,szeretném a vészféket meghúzni...szeretnék leszállni és feléd futni..szeretném elmondani mégegyszer ..csak még egyszer,hogy tudjam meghallottad a sok lényegtelen szó között,azt ami lényeges,ami fontos..hogy szeretlek..!..
Bár az életben olyan sok dolog lesz amit nem fogunk tudni megválaszolni. És ez valahol így van rendjén. Hisz azért élünk, hogy ezekre a megválaszolatlan kérdésekre választ kapjunk. Nem lenne értelme az életnek, ha mindenre tudjuk a választ.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló