Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Bonyolult ember vagyok, bonyolult lélekkel,
de a bonyolultságomon túl, hatalmas kincsekkel.
Józan ésszel, és hatalmas szívvel élek,
a rosszakat vonzom, a jótól mindig félek.
Lehetnék átlátszó, de mindig őszintén beszélek,
hogy ne okozzak fájdalmat inkább lelépek.
A "pesti ember" sietett, és nem törődött vele. Rögtön megérkezésekor tapasztalta ezt. (...) Ez a modor fájt neki, de roppant bámulattal töltötte el. (...) Néha azonban hidegnek látszottak, sőt szívtelennek. Senki se kérdezte például azt, amit otthon a főispántól kezdve mindenki föltétlenül megkérdezett volna tőle, még az is, aki csak látásból ismeri: - "no, Kornél barátom, ugye gyönyörű Pest?", "ugye nagy a Duna?", "ugye magas a Gellérthegy?" Aztán nem tekintettek nyílt, szeretetre áhítozó arcába sem, melyet eleinte - az első órákban - oly határtalan bizalommal emelt mindenki felé, hogy egyesek önkéntelenül elmosolyodtak, s háta mögött összenevettek ennyi tapasztalatlanság és ifjúság láttán, mindaddig, amíg - pár óra múltán - meg nem tanulta, hogy arcát el kell zárnia, ha nem akar nevetségessé válni. Itten megszűnt az a széles, kedélyes világ, az a cukros babaélet, az a főzőcskejáték, melyet a vidéken megszokott. Egészen más kezdődött itten. Több annál és kevesebb.
Fölzaklatva ezektől az újságoktól, minden helyzetben megaláztatva és újra-újra vérig sértve lézengett ide-oda, s mint akit megnyúznak és nyers húsához tapadnak a tárgyak, fájóan fölszaggatva a gyógyuló hegeket, minden benyomásra betegesen fogékony lett.
Élet,
Azt kérdezed, mit sportolok,
Azt mondom, hogy lovagolok.

Azt feleled, ez nem egy sport.
Azt feleled, ez könnyű.
Azt feleled, ehhez nem kell tehetség.
...
Azt feleled, csak ülök a nyeregben.
Azt feleled, hogy nem vagyok sportoló.
Azt feleled, ez csak egy idióta hobbi...

De kérdem én...

Tudod-e milyen megbízni valamiben, ami ennyire kiszámíthatatlan;
valamiben, aminek saját gondolatai vannak,
ami egy rossz mozdulattal képes megölni téged?

Tudod-e milyen...
esni 3 méter magasról, 50 km/h gyorsasággal,
majd magadat leporolva, visszaülni a nyeregbe?

Tudod-e milyen...
teljes sebességgel nekivágtatni egy akadálynak;
átugrani valamit, ami nagyobb mint te magad?

Tudod-e milyen...
előadni egy bonyolult táncot;
egy állattal, ami nem beszéli a nyelvedet?

Tudod-e milyen...
körülvágtázni egy vékony hordót?
csúszva megállni két másodperc alatt?
két apró kengyelre bízni magad egy vágtató versenylovon?
megkísérelni a kézenállást egy mozgó lényen?

Szóval mielőtt lebecsülsz minket
gondolj bele...

Megérted ezt a gyengéd kapcsolatot?
Tudod-e milyen együtt dolgozni valamivel, ami tízszer akkora, mint te?
Tudod-e milyen napi öt órát, heti hét napot gyakorolni?
Volt-e már valaha kapcsolatod egy 600 kilós állattal?

Kockáztattad már valaha az életedet egy sportért?

Még mindig azt hiszed, hogy egyszerű ...?
Élet,
Félek közel engedni magamhoz az embereket,
félek hátba szúrást kapnék bizalom helyett,
azt hiszed ismersz és mindent tudsz rólam,
gondolkozz, te ismered az eldugott, igazi oldalam!?

Akkor meg miért veszed tudatlanúl szádra a nevem,
ha hülyeségeket mondasz a hátam mögött, kedvesem?!
Nem érthetsz, mert nem élted át, azt amit én,
nem te álltál, már annyiszor a szakadék szélén!
Élet, Csalódás,
Az ember mindent elfeled
Élni, hazudni, halni, adni,
De csók-kérő daganata
A sírban sem fog lelohadni.

Drágám, az évek és napok,
Hidd el,nem lesznek sose szebbek:
Holnap s mindig az emberek
Ölnek, szülnek és temetnek.

Valahogyan, valahogyan
Ezt kellene feledni máma.
Ez a kicsi kis feledés:
Ez az emberek boldogsága!
Élet,
Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalmasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.
Élet,
" A halállal játszhatsz, fricskázhatod közelségét, ám ne feledd, mindig a halál győz."

" A halálba csak egy valamit vihetsz magaddal amit örökkön örökké a tiednek tekinthetsz: A csontjaidat. "
Élet, Szomorú,
Sötétben az utcákat járom,
feledni haragom, s bánatom.
Csak lépek a zene ritmusában,
lassan elveszek az éjszakában.

Bolyongok, mintha mennék egy helyre,
de nem tudom mi van ott vagy, hogy merre,
ha egyszer megtalálom, azt tudni fogom,
mert csak akkor fog beteljesülni a sorsom.
Ne hidd, hogy az álarcod mögött mindent elrejthetsz,
vannak olyan emlékek, amiket sohasem felejthetsz,
ott maradnak a szíved eldugott kis részeiben,
és akaratlanul megváltoztattnak teljes egészében.
Szomorú,
"Miért én?" kérdezem az ég felé kiáltva,
de kis idő múlva rájövök, mind hiába,
szenvedek azért mit nem én tettem,
és ez megváltoztatta az egész életem.
Élet,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló