Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Sokáig két test egy lélek voltunk, de az idő mindent felemésztett... csak remélni tudom, hogy elég mély nyomott hagyott benned ahhoz, hogy azt hidd, ki tudsz belőle mászni, de könnyen lehet, amikor már azt hiszed majdnem kijutottál a szakadék szélébe kapaszkodva megcsúszol és lezuhansz... a karjaimba!
Szerelmem, annyira vágyom ajkadra,
Csókunkra, amely testünket izgatja.
Vágyom karod bilincses ölelését,
Szoros, lüktető kelyhed édes nedvét.
Az általunk rabságra ítélt lényt rövid időre kiszabadítva s ezáltal magamat is megszabadítva az emberek anyagias, számító, önző világától, messze minden zajtól és keserűségtől, amit az emberi lét von maga után, lóháton érzem, otthon vagyok.


Amit érzek ilyenkor, az maga az ÉLET. Ugyanazok a fák adnak árnyékot a vakító naptól, mely mindkettőnket éget, ugyanaz a szél hűti testünket, ugyanazt a levegőt szívjuk. Egy ritmusra dobban a szívünk, együtt emelkedik és süllyed mellkasunk, egyszerre feszülnek meg izmaink, szemünk ugyanarra a távoli pontra figyel, valahol a horizonton túl. Egy testként mozdulunk, összeforrt lélekkel. Most igazán szabadok vagyunk, így együtt.


Csak ketten vagyunk. Körbenézek a tájon ahol nemrégen gyalog jártam, lehajtott fejjel, egyedül. Most lovam büszkén felveti fejét, tekintete a távolba mered, szemünk ugyanazt a tájat pásztázza, de most úgy érzem, az egész világ az enyém, amíg csak a szem ellát. Hiszen csak egy perc, egy apró jel, egy ugrás és bárhová eljuthatok. Csak tudatnom kell akaratomat s ez a fenséges lény sóhajtásomat, egy elsuhanó vágyamat megérezve, még meg sem született gondolatomat is meghallva azonnal nekirugaszkodik.



Az erek kidagadnak lovam erős nyakán, izmai megfeszülnek, sörényét tépdesi a szél ahogy izgatottan figyel előre. Ereje és gyorsasága, biztos lábai, az inak, az utolsó szőrszál a testén, most mind az enyém és tudásom az ő tudása is.


Felülök, lábammal megkeresem a kengyelt, rendezem a szárakat és magamat, kitisztul a fejem, most szó szerint nyeregben érzem magam és elindulunk, csak ketten.


Igazságos ez a világ? -Amikor felteszem ezt a kérdést..még én is elmosolyodom..már hallom is a választ..belülről...van bármi is ami igazságos ezen a világon? Ha már az egyes bíróságokon is azt mondják hogy a törvény nevében..és nem az igazság nevében..akkor azt hiszem nincs értelme azt keresni.
Sírni a szemünkkel sírunk, más lehetőség nem adatott nekünk, de azon az estén úgy éreztem, mintha minden pórusomból, testem minden hasadékából és zugából patakzanának a könnyek.
A férfinak nincs joga fizikai edzés területén amatőrnek lennie. Szégyen számára anélkül megöregedni, hogy látta volna azt a szépséget és erőt, amire a teste képes.
...szinte hallgatva beszéltem. Ebben nagy mester vagyok, hisz egész életemben legtöbbnyire hallgattam, egész tragédiákat éltem át szótlanul.
A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást.
Csókod éget, mint tisztítótűz hat testemre,
Ajkamon felszikkad, majd elhamvad perzselve.
Sajnálom ...
millió korbácsütés érje testem, mert vétkeztem ellened, s az a test,amelyet öleltél, fájdalom ölelje ezentúl.
A múltat eltörölni nem tudom, de a jövőt megváltoztathatom, s mely kín most gyötör, úgy változzon át boldogsággá.
Hazudtam ...
amit ha lehet most meggyónok s elmondom mit vétkeztem. Nem nagy bűn amit én elkövettem, csupán álarcot húztam, s azt mondtam, nem érzek irántad semmit.
Szeretlek ...
s ami volt csupán játék volt, egy dráma, amelyet ha túlélsz, tudni fogom, hogy több vagyok, mint amit reméltem.
Most itt állok némán, a könnyeimet törölgetem le arcomról, mert katlanná vált a lelkem.
Bánok, szeretek, a szívem nehéz, mert azt az embert bántottam, azzal az emberrel játszottam, akinek azt kellett volna adnom, aki igazából vagyok s szeretni tudok.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló