Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Hiányzol, mert nem vagy már, hiányzol, mert elhagytál. És bolond szív mindig arra vár, aki az életben többé nem jön vissza már.
 
 
Várom a végzet hívó szavát, várom a percet, amelyet együtt élhetünk át,
S várom, hogy megfogd két kezem, hogy szemem szemedbe nézhessen.
Remélem nem csak egy múló szeszély, amely minket ily hamar elért.
Szeretném, ha szeretnél, és karjaidba vehetnél.
 
Ó, édes hitvesem, hiányzol énnekem,
Te légy az esti énekem.
Szerelmem oltárán mámorító virágom,
Melynek illata csukja le szemem.
 
Teljesült minden mit kívánni tudtam, melletted mindenem megvan mit valaha álmodtam.
Minden nap jobban hiányzol nekem, nélküled elvesznék azt hiszem.
 
Azt mondják, ha meghaltál már nem fáj semmi. Nekem mégis fáj hiányod.
 
Hiányzik az érzés, mit melletted éreztem,
Hiányzik az idő, mit veled tölthettem,
Hiányzik amit adtam, s amit cserébe kaptam,
Hiányoznak az emlékek
és a veled töltött gyönyörű szép percek.

 
Nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.
 
Akkor elviselhetetlen valakinek a hiánya amikor, meletted ül és tudod sosem lehet a tiéd.
 
Ahogy az időn átrohantam
Elkísértél ezer alakban
Amikor majdnem magam maradtam
Visszatértél ezer alakban
 
Bárcsak itt lennél mellettem,
Szorosan fognád két kezem,
Én magamhoz húználak,
s sokszor csókolnálak.
Minden lámpánál megállnék,
Tekintetedbe mélyednék,
Csendes réten, padon ülnénk,
Sötétben beszélgetnénk.
Bárcsak itt lennél mellettem,
Szorosan fognád két kezem.
 

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló