Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Az az éjszaka engem is annyira meglepett mint téged, de veled egy olyan helyre jutottam el, ahol még sosem jártam, miután elaludtál, én csak bámultam azokat az olcsó fénylő csillagokat a plafonon és egy idő után elkezdtek összeállni jellé, és ezek a fura fények kirajzolták az egész kapcsolatunkat, és akkor először minden világosnak tünt, logikus folyamatnak, Te és én voltunk a legjobb terv a világon, és nem én találtam ki, veled úgy éreztem, hogy talán nem kell többet terveznem, mert olyan volt mintha végre élnék, egyszer az életben végre nem kellett megküzdenem a boldogságért, csak úgy megtörtént! Soha semmi nem fog úgy fájni, mint a Te reakciód ugyanerre”
Talmud
„Először is nem hagyjátok, hogy bárki is uralkodjék a testeteken, lelketeken. Különösen arra ügyeljetek, hogy a gondolataitokra ne rakhassanak béklyót. Az ember lehet szabad, ugyanakkor még jobban megbéklyózzák, mint a rabszolgát. Fületek lehet az embereké, de szívetek soha. Mutassatok tiszteletet a hatalom iránt, de ne kövessétek vakon. Ítéljetek logikusan és ésszerűen, de ne tegyetek megjegyzést. Ne tekintsetek senkit magatok fölött állónak, akármi legyen is a rangja vagy címe. Viselkedjetek tiszteletteljesen mindenkivel, különben bosszút állnak rajtatok. Bánjatok óvatosan a pénzetekkel. Ragaszkodjatok a hitetekhez, akkor mások is meghallgatnak. Ami a szerelmet illeti...az egyetlen tanácsom, hogy legyetek becsületesek. Ez a leghathatósabb eszközötök a szívek megnyitására és elnyerésére.”
„Talán a kinyomtatott történet mögött végig ott lapult egy másik, egy sokkal nagyobb, mely a világra hasonlít, azzal, hogy sosem marad ugyanaz, eleve a változás a lényege? Hm!? És a betűk erről ugyanoly keveset árulnak el nekünk, mint a tükör foncsora a tükörkép hátsó feléről, vagy olyan szűk bepillantást engednek csak, mint egy kulcslyuk. Lehet, hogy a betűk csak a fazék fedőjét adják, és alatta ott fortyog - a lényeg.”
" - Az a szép, ha szakadatlanul változunk. Mert minden változás haladás, minden állandóság hanyatlás. Megelégedés és beletörődés csak ugyanaz, mint a reménytelenség, és aki megáll és nem akar mássá lenni, az már a halált választotta."
",...néztem a jelenetet, és tudtam, hogy igazából most mondanak búcsút nekem. Ugyanolyan elveszett kislány lettem, mint a többi. Most majd hazamennek, és biztos helyre félretesznek, mint egy levelet a múltból, amit soha többé nem nyitnak fel, soha többé nem olvasnak újra. És én sem tehetek mást, mint hogy elbúcsúzom tőlük, minden jót kívánok nekik, áldásom rájuk minden jó gondolatukért. Egy kézszorítás az utcán, egy elejtett tárgy amit az ember felvesz, visszavisz és átad, vagy egy barátságos integetés egy távoli ablakból, egy biccentés, egy mosoly, egy pillanat..."
"Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. Ha például négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal, fölfedezem, hogy milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy akármikor jössz, sohasem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet."
„A homokdűnék a széllel változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Így lesz a mi szerelmünkkel is. Maktub /meg van írva/ - mondta. Ha a Történeted része kell ,hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz.”
„Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, a barátság törvénye. S erősebb volt, mint a szenvedély, mely a férfiakat és nőket reménytelen indulattal egymás felé hajtja, a barátságot nem érhette csalódás, mert nem akart a másiktól semmit, a barátot meg lehetett ölni, de a barátságot, mely a gyermekkorban szövődött két ember között, talán még a halál sem öli meg: emléke tovább él az emberek öntudatában, mint egy néma hőstett emléke. S csakugyan, az is, hőstett, a szó végzetes és csendes értelmében, tehát szablyák és tőrök csattogása nélkül, hőstett, mint minden emberi magatartás, mely önzetlen. Ez a barátság élt közöttünk, s ezt tudtad jól.”
Mindegy, homokszem vagy kőszikla, a vízben ugyanúgy elsüllyed.
"Néhány dolgot még át kell élnem
addig biztos, míg úgy nem érzem,
hogy a kéjből ugyanúgy elég már,
mint a fájdalomból."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló