Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem tudom hogy veled mit csináljak. Mert téged nem tudlak kidobni a kukába, vagy eldugni! Te teljes valódban itt vagy! Itt vagy elöttem és az emlékeimben! És nem akarok emlékezni, mert fáj! És most már fájt eleget! És minden este, még a mai napon is csak azt kivánom lefekvésnél, hogy te legyél ott velem, ölelj át kiskifliben!
Még ezek után is, hogy így bántál velem csak erre vágyom.... és ez is fáj....
KÖSZÖNÖM,

hogy megtanítottál szárnyalni a magasban.

DE........

- megtanítottad azt is, hogy szárnyaláshoz a mélységet is ismerni kell;

- megtanítottad azt is, hogy a szabad szárnyaláshoz nem lufi és pénz, hanem: szív, lélek, erő, őszinteség,

önzetlenség, bizalom és biztonság kell;

- megtanítottad azt is, hogy szárnyakat csak az adhat, aki tiszta szívből, őszintén szeret;

- megtanítottad, hogy nem az a legnagyobb boldogság, ha egyedül szárnyalsz, hanem az, ha szárnyakat adsz és

kapsz...



hogy megtanítottad, mi a szerelem.

DE...

- megtanítottad, hogy nem biztos, hogy az első, AZ AZ IGAZ?

- megtanítottad, hogy AZ AZ IGAZ, ha valaki szeret és tisztel annyira, hogy előtte - a múltra emlékezve -

őszintén sírni lehet és szabad??

- megtanítottad, hogy AZ AZ IGAZ, ha valaki előtted is tud őszintén sírni, mert tudja, hogy ez nem gyengeség,

hanem a legnagyobb erő jele?

- megtanítottad, hogy a legfontosabb, nem a kihunyt parázs a szíveden, hanem a mindennapok piciny

gyertyalángjai...

- megtanítottad, hogy AZ AZ IGAZ, aki önzetlenül szeret;

megtanítottad azt, hogy kiért érdemes...



hogy megtanítottad,?

- hogy az első hó, ne másra......csak az előttem térdeplő legnagyszerűbb Férfira emlékeztessen????, amint megkéri a kezem.

hogy megtanítottad,?

- hogy bár a jácint és az aranyeső egy-egy csodálatos, illatos virág??,de a rózsaszín rózsa, a nárciszcsokor AZ A MINDEN!



Köszönöm, hogy megtanítottad, hogy AZ AZ IGAZI FÉRFI, aki:

- nemcsak számításból ír, hanem azért, mert tudja, hogy a NŐ várja???..

???és aki akár az éjszaka közepén is megteszi azt??

- tudja, hogyan kell udvarolni, mert tudja, hogy az udvarlástól kivirul a Nő;

- tudja, hogy a NŐ szereti a virágot??és a fontos találkozásokra hoz is azt;

- megszervezi, mert tudja, hogy a NŐ-nek milyen fontos...

- bókol, mert tudja, hogy a NŐ imádja a bókokat;

- nem fél ígérni, nem fél keresni az alkalmat, mert tudja, hogy ?az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az

teszi olyan fontossá a rózsádat?...

- tudja, hogy az erő, a boldogabb, szebb jövő, nem a pénzben, hanem a NŐ szeretetében van.

- szereti a NŐ-t még 43 évesen is, mert tudja, hogy a nevető- és síróráncok érette és gyermekükért születtek??..

- aki, annyira szereti a NŐ-t, hogy TŐLE akarja és NEKI adja a gyermeket.......nem pedig elveteti azt;

- elenged, ha SZÁRNYALNI akarsz??
Fekszek a fűben,csak az eget kémlelem.Nézem a rengeteg csillagot és ők visszanéznek rám..az egyik fényesebben ragyog mint a másik..időnként mintha pislognának egyet-egyet. Vajon honnan figyelnek?Vajon figyelnek-e?Abban a percben ott a fűben..szívem minden porcikájával azt kívánom, bárcsak látnának, bárcsak elmondhatnám hogy szeretem őket,szeretem a nagyszüleimet...hogy megmutassam mivé lettem,hogy elújságoljam mekkorát nőttem. Fáj hogy nem lehetnek már itt velem,fáj hogy nem tudom,látnak-e minket...
?Néha megáll egy pillanatra az idő. Egy-egy jelenet úgy marad meg bennünk, mint egy kimerevített kép: elhalkuló hangok, lelassuló mozdulatok, és mi sem változik. Aztán elmúlik a pillanat.
Odaadtam mindent, amit kértek,
csalódásaim íratlan regények.
Vannak emlékek, amik csak enyémek,
lelkemben együtt él a háború s a béke.
Most, hogy a kapunak támaszkodva nézem, amint kedves lovam az almafa alatt legel, és szellő simogatja az arcomat, úgy tűnik, mintha minden rendben lenne, és nem történt volna semmi... Pedig minden megváltozott. Örökre.
Élet,
Ha még egyszer láthatnálak, megbánnék mindent amivel megbántottalak.
Szeretnélek megölelni és a füledbe súgni, hogy szeretlek,
de ezt a vágyamat már csak a halál után tehetem meg.
Szerető nagymamám csak annyit kérek,
foglalj egy helyet magad mellett.
Ha majd évek múlva találkozunk,
újra együtt imádkozunk.
Mióta elmentél a hitem elhagyott,
és azóta egyedül vagyok.
Mikor rád gondolok, egy kis láng ragyog,
és rám mosolyog.
Álmomban sokszor láttalak boldogan, remélem én is boldogan fogok távozni e silány világból.
De nem fogok félni mert oda megyek ahol te leszel,
és én is veled maradok örökre.
Lehunyom a szemem, ahogy szád finoman, alig érintve simul az ajkaimra. Óvatos vagy, csókod tapogatózó, bátortalan, várod a válaszom, várod, hogy akarjam én is.
Megfeszülök a vágytól, szám válaszol a Tiédnek, testem hozzád simul, nyelvem moccan, és nyomban rátalál a Tiédre. Lassan, élvezettel csókolsz, számat ízleled, nyelved a nyelvemet simítja, ajkad mézédes, elmerülsz bennem, számba sóhajtod a vágyad, a várakozás semmivé válik, már csak múlt...
nem tudom hány estét kell még így töltenem nélküled..
minden perc évmilliárd hosszúnak tűnik ..és az óra kattogása is csak
üresen kong a 4fal között.
várom végre a pillanatot amikor eszedbe jutok és végre szemembe nézel és rám mosolyogsz, édes barna szemeiddel, én abban a momentumban elvesznék szemed

csodaszép világában.
de oly régóta várom már ezt az egyetlen apró kis történést, hogy úgy érzem, minden másodpercben kitép belőlem valamit ez a keserű várakozás.
sokkal könnyebb lenne ha nem lépkednél gondolataim között és nem tépne szét a sok régi emlék.
Hiányzik, de mégis szúró szemekkel gondolsz rá, imádod de mégis gyűlölet fakad ki belőled, övé akarsz lenni de mégis meghátrálsz, felejteni szeretnéd, de mégis mindig ő jár az eszedben, összetört mindened, mégis stablinak mutatod magad, sírni szeretnél, de mégse vagy rá képes..

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló