Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Tengernyi, csillámló hópihe szálldogál,
Éjszaka a mikulásnak fehér utat csinál.
Lassú lépteit meghinti csöndporral,
Alvó gyermekek álmába mosolyt csal.
Piros fénycsóva kúszik át az égen,
Óvatos a röpte, nehogy bárki felébredjen.
Talmud
Ki már elvesztette a karácsonyi csillagot,
Nézzen az égre fel, talán ott ragyog.
S ha mégsem találná meg az égen,
Akkor keresse barátai, szerettei szemében.
Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti. Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből.
Élet,
Amikor ki hagysz egy hetet vagy többet a lovaglásból arra gondolsz, hogy most biztos le fogsz esni félve mész oda, de amikor rá ülsz a lóra ezt mind elfelejted élvezed ahogy száguldasz egy ismeretlen tájon, és amikor haza érsz el rendezed a lovat, utánna gondolkozol biztos jó ötlet még egyszer abba hagyni a lovaglást, jó ötlet hetek mulva rá ülni, és akár egy rossz mozdulattal meg is halni, de ha nem hagyod abba egy kicsi időre se fejlődsz és egyre kevesebb lesz annak az eséje, hogy le eshetsz. EZÉRT NE HAGYD ABBA SOHA!
Amikor betévedsz egy erdőbe este a lovaddal és keresed a haza vezető utat egyszer csak zörrenéseket hallasz megnyugtatod a lovad, hogy nem kell félni, de te is félsz... amikor újra valami megzörren akkor már a lovad felágaskodik és te leesel...de ha szeret a lovad visszamegy hozzád ha viszont nem szeret igazán tovább vágtázik.
Így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Elrabolták szívét, de nem holmi kalózok.
Kiben a szerelem hevesen fellángolt,
S jött, mit önmaga soha, de soha nem látott.

Holott láthatott volna, ha tanul a hibából,
Nem érzett így az, ki most megvádol.
Boldognak lenni önfeledten nem lehet,
Csak ha az ördögnek adod el a lelkedet.

Annyi rossz után, a szív teljesen immunis,
Hiába érkezik az új, mi akár jól indul is.
A kőfal, oly masszívan tartja magát,
Talán többet senki nem veszi be tulajdon várát.

S így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Darabokra törték szívét, holmi kalózok.
Nem tud újra tán soha, de soha szeretni,
Magányosan, a porban fog elveszni.
Csalódás,
Tudtad, hogy fájni fog, mégis megbántottál,
Én szerettelek, de te csak ki használtál!
Egyszer rájössz, hogy én szívből szerettelek,
de akkor már késő lesz, én már elfeledtelek.
A szívem másé lesz, mert te megtagadtad,
és látod, most már én nevetek rajtad!
Csalódás,
Végigröhögjük az összes órát,
Ez már enyhén kiidegeli az összes tanárt.
Persze beszólások is akadnak bőven,
A magyar tanárnő rajtunk nevet közben.
Istenemre mondom, nem volt még ilyen padtársam,
Ilyen lökött lányt, mint te, talán még nem is láttam.
De ezt persze nem bánom,
Sőt... imádom!
Fél éve a hétfő még nekem is egy utálatos nap volt,
De ez azóta sokat változott.
Az UBI számunkra nem azt jelenti, hogy hol,
BLUGYBLUGY: ha baja van így szól.
Ne feledd... egy uborka sosem sír,
De asszem ez nem új hír.
Hívhatsz bárkit UFO-nak, büdösgollamnak,
Reméled, így nyugton maradnak.
A legjobb, hogy nem esik le nekik semmi,
Profik vagyunk... ennyi
Röhögj Rómeón, Júlián, a tupírozott kecskén, nemtom van-e lázad,
Jaj anyám... add el a házat.
Gyerek,
Nagy Frigyes egyszer az ütközet után a csatatéren sétálgatott. Egy haldokló közvitéze siránkozva tárta feléje karját. A császár lovaglóostorával a katona felé suhintott, s így rivallt rá: "Gazember, hát örökké akarsz élni?"
Így telik az első napja. Így telnek a többi napjai. Eleinte nem érti. A régebbi újoncok néha magyarázni próbálják, elmondják, mi történik, hogyan történik, mit kell csinálni és mit nem. De általában hiába is magyarázzák. Hogy is lehetne megérteni, hogy amit lát, az nem valami szörnyűség, rémálom, amelyből mindjárt felriad, amelyet elhessegethet az elméjéből, hogyan értessék meg, hogy ez az élet, a való élet, ez lesz mindennap, ez van és semmi más, hiábavalóság azt hinni, hogy van valami más, hiábavaló színlelni is a hitet, és fölösleges dolog leplezni is a valóságot, mellébeszélni, és nem érdemes abban hinni, hogy mégis van valami emögött vagy alatta vagy fölötte. Csak ez van, semmi más nincs. Mindennap verseny, győzelem vagy vereség. Harcolni kell az életért. Nincs más választás. Nincs más lehetőség. Nem lehet eltakarni a szemet, nem lehet ellenállni. Senkitől se lehet segítséget, könyörületet, irgalmat várni. Abban sem lehet reménykedni, hogy majd az idő... Ez van, ez, amit látott, és néha kevésbé lesz borzalmas, mint amit most látott, néha meg sokkal borzalmasabb lesz, mint amit látott. De bármerre néz, ugyanezt fogja látni, semmi mást, és ez az egyetlen valóság, nincs más valóság ezen kívül.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló