Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
"Ha mindenki nyílt kártyákkal játszana, közhírré tenné igazi mesterkedését és természetét, akkor kapkodnánk csak a fejünket"
Talmud
Kell szeretni! Csak úgy szép az élet. Iramló időben szolgáddá teszed. Selyem, vagy vászon öleli tested, Fergeteg hord havat ablakod alá; Így is, úgy is boldog lehetsz. Az élet persze, néha nagy csaló! Mégis, maradj meg szeretetben – ha jó!
Napfény felnyitja szemednek világát,
gondolj majd arra, ma este mi vár rád?
Bor, pezsgő, s megannyi jó falat,
azt kívánom érezd ma jól magad!
B.Ú.É.K!
Kis karácsonyi vers,
mi jut melléd, beléd?
Fa alá elheversz,
mint akinel elég:

a bokaficamokból,
az önkifejezésbôl,
mind, amit csak kigondol
csillagfénnyel a délkör,

este, ha menni kell,
ha jármûre kell szállni,
pár híján semmi kell,
s mintha vágynál dúskálni -

ó, egy domb hajlatán,
pár-dolog-híja-tán
olyan jó lenne fönn, lenn,
semmi külön-örömben.
Puha pihe palástban csillog a határ.
Csend honol, messze szállt a trillázó madár.
Ám e szikrázó gyémánt réten táncot jár
az égi küldött: bársonyos szép napsugár.
Majd alkony borul ránk, beköszönt az este
az éji lepelre csillagokat festve,
s szinte már látom, hogy a hófödte tájon
Mikulás jő rénszarvas vontatta szánon!

Bent a házban ünnepre készül a család,
már fő az étel, sül a sütemény, s a kalács.
Áll a szép fenyőfa – díszitik kis kezek –
van rajta cukor, gyertya, s csengők csengenek.

Fa alá kerül a várva várt ajándék,
hol több, hol kevesebb, de nemes a szándék!
Fellobban a gyertyák lángja, szól az ének,
megbékél a világ, csendesül a lélek.

Áldott estén, Karácsony éjen
Angyalok szállnak fenn az égen,
Mindenkihez be-benéznek,
Mindenhová odaérnek,
Áldást hoznak minden házra,
Csillagot a fenyőfára.
Iuris praecepta sunt haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum quique tribuere. - A jog előírásai a következők: becsületesen élni, mást nem bántani, megadni mindenkinek azt, ami neki jár.
„-Segítség, kifogunk halni, ki fogunk halni!-Gyerekek, most mennünk kell, majd este játszhattok kipusztulósdit....”
"Tanítványodként hagytalak ott, s most én vagyok a mester..."
Én is mintha önmagam lennék sugárzik bennem néhány emlék, pedig más vagyok régesten rég, nem az mi voltam, s mi lehetnék.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló