Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Olyan hirtelen repül el.
Egy pillantás,
és az életünk örökre eltűnik.
És csak azt kérdezhetjük magunktól:
Hogy hagyhatott el?
Mikor halványult el a szépségem?
Miért változott meg a barátom?
A lehető legjobb anya voltam?
Persze van pár ember, aki jól tudja,
milyen hamar megy az idő.
Talán ezért olyan elszántak,
hogy megszerezzék, amit akarnak,
mielőtt túl késő lenne.
Talmud
 
 
Amikor kicsi vagy,
az éjszakák rémisztőek,
mert szörnyek rejtőznek az ágy alatt.
Amikor idősebb leszel,
a szörnyek másmilyenek..
Önbizalomhiány..., Magányosság..., Megbánás.
Habár öregebb és bölcsebb vagy,
még mindig félsz a sötétségtől.
 
Alvás... a legkönnyebb dolog.
Csak... lecsukod a szemed.
De sokunknak az alvás felfoghatatlannak tűnik.
Akarjuk, de nem tudjuk hogyan fogjunk hozzá.
De egyszer szembeszállunk a démonainkkal...
A félelmeinkkel...és segítségért fordulunk egymáshoz...
Az éjszakák nem olyan ijesztőek, mert
Észrevesszük, hogy nem vagyunk egyedül a sötétben.
 
Szívügyekben a büszkeség mit sem ér.
 
Az ember dolgának árja van, mely habdagállyal boldogságra visz. De elmulasztva, teljes életünk nyomorban, és zátonyok közt zárva teng. Ily duzzadt tenger visz most minket is. Használni kell, míg áradatja tart, vagy vesztjük a sors kedvezéseit.
 
Azt mondják, hogy a legszomorúbb dolog, amivel az ember valaha is szembekerül az, ami megtörténhet vele. De milyen volt az az ember aki szembenézett vele? Vagy milyen nem volt? Esetleg milyen nem lesz már többé? Sosem könnyű a jó utat választani. De ennek a döntésnek a meghozatalakor csakis a szívünkre hallgathatunk. Néha megtaláljuk a jobb felé vezető utat. Néha harcolunk a hibáink, a rossz indulatunk és féltékenységünk miatt, hogy megbánjuk és bűnbocsánatot nyerjünk. És a szégyen miatt, amit azért érzünk, mert nem azok az emberek vagyunk, akiknek lennünk kellene. És van, hogy megtaláljuk a jobb felé vezető utat… de van, hogy az a valami jobb dolog talál meg minket.
 
Amikor fiatal vagy, néha úgy érzed semmi sem bánthat. Mintha sebezhetetlen lennél. Az egész élet előtted áll, és nagy terveid vannak. Nagy tervek. Hogy megtaláld a tökéletes párt, aki kiegészít téged. De ahogy öregszel, rájössz, hogy ez nem is annyira könnyű és csak az életed végén jössz rá, hogy azok a tervek, csak egyszerű tervek voltak. A végén, amikor visszafelé tekintesz, ahelyett, hogy előre figyelnél, hinni akarsz benne, hogy megtetted a legtöbbet, amit csak tudtál, életed során. Hinni akarsz benne, hogy valami jó hagysz hátra magad mögött, és hogy mindaz lényeges maradjon.
 
Albert Camus egyszer azt írta:
„Áldottak azok a szívek, amelyek képesek maghajolni. Azok sosem törnek meg”. De elképzelem, hogy ha nincs összetörve, akkor nincs minek gyógyulnia. És ha nincs gyógyulás, akkor nem tanultunk belőle semmit. És ha nem tanultunk belőle semmit… Akkor nincs küzdelem. Pedig a küzdelem az élet része. Ezért kell minden szívnek összetörnie?
 
A legsötétebb lelkek nem azok, amelyek a mélység poklában léteznek, hanem azok, amelyek kitörnek a mélységből és közöttünk settenkednek.
 
Az igazság még mindig örök érvényű.
Higgy benne- még akkor is, ha kemény s rideg,
És fájdalmasabb, mint azt te valaha elképzeled.
És akkor is, ha az igazság
Kegyetlenebb bármely hazugságnál.

 

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló