Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
5
Utolsó oldal »
Ezüst esőben száll le a karácsony,
A kályha zúg, a hóesés sűrű;
A lámpafény aranylik a kalácson,
A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind
Összejönnek
A percet édes szóval ütni el,
Amíg a tél a megfagyott mezőket
Karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
Ezüst tükörből bókol a rakott fa,
A jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony
Talmud
„…nincs időm arra gondolni, hogy mennyire fáj, csak futni van időm!”


Ezüst esőbe száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzől a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejöttek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Szeretni és szeretve lenni olyan, mintha kétfelől sütne ránk a nap.
Sero venientibus ossa. - Későn jövőnek csontok jutnak.
Tudok kötni, fonni, varrni,
sütni és levest habarni,
takarítani szépen, frissen,
s jó gazdasszony leszek ám,
éppen, mint édesanyám!
Mosolygó arcot kinek van ereje megütni? A mosolyt senkinek sincs bátorsága összetörni, Mosolyra mosoly a válasz.
Azért van annyi szerencsétlenség a világon, mert túl sokan próbálnak egyetlen szökkenéssel a csúcsra jutni.
Nem az a kérdés, hogy van-e mennyország, hanem az, hogy hányig van nyitva, és melyik busszal lehet odajutni.
Az emberek mindig a körülményeket okolják bajaikért. Én nem hiszek ebben. Azok az emberek jutnak előre ebben a világban, akik keresik azokat a körülményeket, amikre szükségük van, és ha nem találják meg őket, akkor maguk teremtik meg őket.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló