|
|
|
|---|---|
 |
|
| Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szivemet nyomja mikor a múltba nézek! Könnyeim hullnak, a párnára borulva sirok egy végtelen könyvet lapozva! Tudom már elmúlt vége a szépnek, szépen lassan eltűnnek a képek! Sebeim maradnak nyitva a világnak, példát mutatva, gátat szabva a hibáknak! | ||||
| ||||
