Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
És bukik alá a nap, maga alá temeti a pillanatokat, visszahányva viszont a szenvedést, kacagva rajtam, hogy megint nekem kell kibogoznom a csomókat, elsimítanom a hegyeket, felfogni a végtelent, megérteni a reménytelent?de megértem, valami felfoghatatlan akarja így, talán ezzel tanítva az életnek egy szeletére, vagy a jövőre figyelmeztetve, ne hajtsam a hajthatatlant, ne verjem korbáccsal az ártatlant. Dolgozzak magamnak, egyetlen boldogságom a becsületem legyen? Mozdulni nincs motivációm, a jóból nem kaphatok soha, csak kóstolót, a tányért elmarják előlem, a mennybe csak bekacsintani tudok, a kulcsát soha meg nem lelem.
Írta:
Beküldő: Sáfrán Gábor
Szóljon hozzá Ön is!
 Error
 Error
Kép újratöltése Error

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló