Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Születtem, valamikor nagyon régen,
haltam több mint 50 évet,
végigéltem az utolsó pár napomat
nem hiszem hogy kipróbáltam mindent,
nem mondom, hogy én vagyok a tudás.
Az egyetlen, amiben biztos vagyok,
én most aludni akarok.
Talmud
Amikor megszólal az orgona zenéje,
Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen,
Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze,
Szeretni akarlak és megtartani, mindörökre."
Kezem feléd nyújtom, szívem neked adom,
Melyet soha vissza nem kérek,
Szeress egy életen át úgy, mint ahogy én téged,
Akkor is, ha megöregszünk, és
Akkor is, ha már nem élek.
Összedőlhet fenn a magas ég,
Leomolhat minden ami ép,
Egy a fontos, hogy Te szeress,
Minden más csak semmiség

Örök életet élsz velem,
Vár ránk a kéklő végtelen,
Mert a sors egymásnak szánja
Kiket összeköt a szerelem.
Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit,
beérni a jelenlétével.
Szeretni őt a saját világában,
a megváltoztatás szándéka nélkül.
Mi nem hirdetjük
Fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örök
és holtodiglan.
Mi megpróbálunk
csendben boldogok lenni,
lelkünk mélyén
őszintén, igazán
szeretni.
A tengerpartot járó kisgyerek mindig talál a kavicsok közt egyet, mely mindöröktől fogva az övé, és soha senki másé nem is lehet.
Most valóság lesz minden édes remény,
Mely ott él a szív rejtekén.
Az élet és a szerelem tárt karokkal vár,
S hogy szép lesz-e, csak rajtunk áll.
Amikor megszólal az orgona zenéje
Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen
Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze
Szeretni akarlak, megtartani mindörökre.
Idő, állj meg egy pillanatra,
s ti, suhanó percek, várjatok,
amíg ők ketten esküt tesznek,
hogy egymáshoz örökké hűek lesznek,
csak addig várjatok!
Megszegem az emberek közötti
magány kenyerét!
Cipómból néked is török,
így osztom véled sorsomat.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló