Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
" Egy olyan érzés, mint valakinek az irántad való szeretete, örök nyomot hagy maga után.
Nem sebhely vagy valami más látható jel formájában...
Akit egyszer ennyire szeretett valaki- aki talán már rég nem is él- azt a szeretet ereje mindhalálig védelmezi!"
Talmud
"Szeretet ember és ember közt: ez talán a legnehezebb feladatunk, a végső, legnagyobb próbatétel, vizsga, munka, amelyre minden más munka csak előkészület.
Ezért nem képesek a fiatalok, akik mindenben kezdők, a szerelemre sem: meg kell tanulniuk. Tanulniuk kell egész lényükből, teljes erejükből, magányos, szorongó, torkukban dobogó szívükre figyelve.
A tanulóidő azonban mindig hosszú, lezárt időszakasz, és így szeretni - az messzire és mélyen az életbe nyúló magányt, fokozottabb és elmélyültebb egyedüllétet jelent arra nézve aki szeret. A szerelem eleinte egyáltalán nem feloldódás, odaadás és mással való egyesülés (mert miféle egyesülésre lenne képes, aki még tisztázatlan, kialakulatlan és rendezetlen), hanem magasztos alkalom az egyén számára, hogy érlelődjék, önmagában valamivé nőjön, világgá váljék, önálló, teljes világgá valaki más kedvéért - nagy és sokat kívánó igény vele szemben, valami kiválasztja, és nagyra hívja el. Az ifjú embereknek csakis ilyen értelemben, mint önmagukon végzendő munkát, lenne szabad a szerelmet felhasználniuk..."
Az asszony nem ismer határt a szerelemben, de barátságban a férfi vezet. A nő gyakran titkolja szenvedélyét, szerelmét a férfi előtt, míg a férfi gyakrabban tetteti magát, mint ahányszor igazán szeret.
"Ha nem akarsz fájdalmat okozni magadnak, akkor bizony semmiképp ne légy szerelmes! De én szeretem a fájdalmat."
"Hazudtam éveket,
Itt hagytam képeket, hogy lásd,
Ha úgy érzed, hogy melléd bújt a magány.
Nincs már több folytatás,
Sötét a lépcsőház, s talán
Hallasz rólam, ha arra járok,
Hol érdekes a világ."
"Valentin napi álom nincsen. Valentin napi szenvedés sincsen. Valentin nap nincsen. Csak te vagy és én. Csak mi vagyunk. Barátok és magányos lelkek. Csalódottak és szerelmesek. Egyszóval mi emberek..."
Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük.
A legdrágább kő mindent karcol, de maga nem tűr karcolást. A legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást.


Mert kell valaki, akihez beszélsz,
Mert kell egy másik, mások ellen,
Ne áltasd magad, ennyi az egész,
de ez eltéphetetlen.
A szerelem a legrosszabb dolog a világon. Az ember megőrül, nem is törődik magával. A dolgok értelme megváltozik, az ember a legnagyobb őrültségekre is képes, és egy perc alatt elintézi magát egy életre.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló