Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Sokan úgy gondolják az élet csak egy pillanat, megőrizzük a boldok perceket és magunkkal visszük a sírba.
Nem...mi tudjuk, hogy az élet csak egy állomás a létezés síkján, a megvilágosodás felé vezető úton.
Talmud
Csak ölelgetem a fehér macimat...
Így próbálom kibírni a hiányodat.
Könnyes szemmel, csak rád gondolok,
s a szívem fájdalmától az égbe kiáltok!!!
Hiányzik minden egyes porcikád,
várom, hogy újra csókoljon a szád...
Korom sötét van, az orromig se látok, csak zuhogó eső kopogását hallom a macskaköves úton… itt ülök egyedül egy peronon, és arra várok, hogy jöjjön valaki aki megvilágjta az utamat, hogy végre elindulhassak egy úton, és itt hagyhassam ezt a szörnyen szomorú, és magányos helyet.
Nem tudhatjuk, hogy a sors milyen akadályokat gördít még utunkba addig, míg elérjük céljainkat és vágyainkra már beteljesedett álomként tekintünk. De egy biztos: ha az út során elesünk, még felállhatunk, viszont ha vérző szívünk okozta fájdalomba halunk bele...onnan már nincs visszaút...
Semmi tévé. Semmi vacsora. Ülök a teraszon, és visszagondolok az életemre, az ifjúra, aki arról álmodott, hogy híres író lesz, és egyszer csak ráébredt, hogy a valóság egész más: olyan nyelven ír, amelyen szinte senki nem olvas, egy olyan országban, ahol állítólag nincsenek olvasók. A családja kényszeríteni akarja, hogy egyetemre menjen (mindegy melyikre, fiam, az a lényeg, hogy legyen egy diplomád, mert anélkül soha nem lesz belőled semmi). Ő azonban föllázad, hippiként bejárja a világot, végül találkozik egy énekessel, ír néhány dalszöveget, és egy csapásra gazdagabb lesz, mint a nővére, aki hallgatott a szüleire és vegyészmérnök lett belőle.
Ki nagyvízre indul, annak dönteni kell:
Melyik hullám a jó, melyik sodorja el.
Legyen bármilyen vonzó egy új állomás,
Az egyszerű út, az naivitás!
Minden, olyan más nélküled,
fáj, hogy nem lehetek veled!
Hiányolom már az öleléseidet,
utálom a magányos hétvégéket!
Van olyan, hogy inkább jobb lenne aludni és egy olyan álomban járni, amit az agyunk a szívünk vágyai szerint épít fel, mint hogy átéljük a valóságot, ami éppenséggel maga a rémálom..
... Igy tekintem én is a reám mért nehéz napokat s bármily keményen érzem is a reám mért inségeket, hálát adok neked, Uram, hogy méltónak találtál szenvedni. Ez biztosít engem arról, hogy szeretettel gondoskodsz rólam s üdvösségem ösvényére akarod irányozni tekintetemet... Örömmel huzom igámat s békén viselem terhemet, mert jutalmat készítettél érette Istenem, a mely rövid szenvedéseim érdemeit végtelenül tulhaladja. Tudom, hogy könyeimnek egyetlen cseppje sem hull hiába s megfizetsz egykor érette... Atyám! Felajánlom neked szomorú szívem aggodalmait s az átélt keserü percek összes bánatát. Fogadd azt kegyesen bűneim bocsánatjának engesztelésére. Sorsom felett nem panaszkodom, mert ha mindent elveszitettem is, szereteted az enyém s e szeretetben élni és halni akarok mindörökké. Amen.
Sok mindent magamba fojtok,
emiatt van, hogy idegileg kivagyok.
Bevallom, ritkán, de én is sírok,
a párnámon könnycsepp foltok...
Csak szépen, halkan, magamban,
senki sem tudja mi a bajom valójában...
Legbelűl a szívem borzasztóan vérzik,
mert, csak is egy ember HIÁNYZIK!!!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló