Lom

Kiemelt kategóriák

» Szerelmes SMS

» Születésnap

» Élet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Lom

RENDEZÉS:

« Első oldal

...

Utolsó oldal »

Fájdalom az, amikor a szerelmed ott van melletted, és te nem tudod neki bevallani.
Fájdalom az, amikor tudod, hogy mit nem szabadna érezned, és mégsem tudsz ellene semmit sem tenni.
Fájdalom az, amikor szenvedni látod azt, akiért mindent megtennél.
Fájdalom az, amikor csendben maradsz, pedig kiáltanál...

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Lehet nem hiszed el, de hiányoztál nagyon
Összetör a vágy, a csókodra szomjazom
Nálad voltam én, nem felejtem el
Mostmár nem hibázhatok, kellesz nagyon.

Szívem újra él, és én mégis haldoklom
Oh, a hangodat vajon még egyszer hallhatom?
Annyit vártam rád és látod eljöttél
Végleg itt maradhatnál
Hogy szeress nagyon

Nagyon fájt, mikor elmentél tőlem,
Sokáig úgy hittem, ezt túl nem élem.
Megtudtam, mikor a fájdalom ért,
Mit jelent szenvedni valakiért.

Mert ezt teszi velünk a Szerelem: repülünk, de könnyen padlót foghatunk; szárnyak nélkül zuhanunk, mint egy darab szikla, és közben azon gondolkodok, mi a francért kellett leugranom!? De érted bevállalom, még a zuhanást is, itt csak egyetlen ember van, aki szárnyakat ad nekem: az Te vagy.

Fájdalom az, amikor a szerelem ott van melletted, és te nem tudod neki bevallani.
Fájdalom az, amikor tudod, hogy mit nem szabadna érezned, és mégsem tudsz ellene semmit sem tenni.
Fájdalom az, amikor szenvedni látod azt, akiért mindent megtennél.
Fájdalom az, amikor csendben maradsz, pedig kiáltanál...

Álom és ébrenlét közt, ismered azt a helyet? Amikor még emlékszel rá, hogy mit álmondtál. Hát én ott foglak mindig szeretni...

Nélküled olyan vagyok mint vetés nélkül a föld,lomb nélkül az erdő!

Megvágod magad... kicsordul a piros vér... végigfolyik bőrödön... megszilárdul vörössé... és a
gyönyör helyét fájdalom veszi át.

Hazudtam, mikor azt mondtam, nem szeretlek!
Hazudtam, mikor azt mondtam, hogy már nem kellessz!
Hazudtam és eldobtalak magamtól, mert a fájdalom sokkal nagyobb volt akkor!

A szép üveggömb összetört,
nem véd többé gyermek álom
És száz cserép közt sebzett szívvel állsz
tétován.
Ha rád zuhan egy zord világ,
hogy bírnád el gyönge vállal?
Átkozódhatsz
senki nem felel, de érzed: menni kell.
A kérdés csak az:
Az árnyékod hogy lépjem át?
A múlttól búcsút hogy vegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
Miért bánt a lelkiismeret?
Hogy száll az ember,
ha földrerántja önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló